Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

226. szám. 77 által az 1921. évi Vorkriegsschuldengesetz messzebb ment el, mint ameny­nyire ezt az osztrák állami pénzügyek akkori helyzete megengedte volna, nem is szólva ezen helyzetnek azóta bekövetkezett megromlásáról. Az osztrák törvény az 1921. évi július hó 16-iki »Bundesgesetz vom 16. Juli 1921. über die Durchführung der Artikel 248 und 249 des Staatsvertrages von Saint-Germain« (Bundesgesetzblatt 1921. évi július hó 23-iki 164. száma), vagy röviden »Vorkriegsschuldengesetz«. Az állam az alább ismertetendő esetekben hozzájárulást engedélyez, de csak akkor, ha az adós az állam terü­letén lakó osztrák honos; jogi személyeknél a székhely az irányadó. Ha az üzem csak részben van az állam területén, állami hozzájárulás csak oly tar­tozások után jár, amelyek belföldi üzemben gyökereznek. A valutatartozásokra fizetendő mindenekelőtt a hadüzenet előtti árfolya­mon számított koronaösszeg. A maradványból viselni kötelesek ; a) az egész különbözetet a bankok és bankárok, valamint azok, akik luxusárúk vételárával tartoznak; b) 80o/o-ot az iparosok, továbbá a vasúti és hajózási vállalatok ; c) 60°/o-ot más adósok ; d) 50°/o-ot a közjogi testületek. Ha azonban az illető pénznem árfolyama a korona békeparitásához képest legalább százszoros, a íél által viselendő különbözet további 10°/o-kal csökken. A többletnek az adóst terhelő összegét'tíz félévi részletben kell meg­fizetni, még pedig az első részletet a háborúelőtti árfolyam visszaszámításából eredő összeggel együtt. A Hivatal kivételes méltánylást érdemlő esetekben halasztást, sőt az állam terhére további hozzájárulást is engedélyezhet. A Hivatallal szemben keletkező tartozásokat fizetni lehet azokkal a bemutatóra szóló állami köte­lezvényekkel (Schuldverschreibungen) is, amelyekkel a Hivatal az ellene keletkező követeléseket rendszerint fizeti. A valutaköveteléseket vagy az eredeti valutára szóló állami kötelezvé­nyekben, vagy á fizetés időpontjában fennálló árfolyam szerint koronákban kell kielégíteni. Az állami kötelezvények bemutatóra szólnak, 5°/o-kal kama­toznak ós tíz év alatt kisorsolandók. A valorizálandó koronatartozásoknál azok eredeti összege és az* átszá­mításból eredő különbözetnek 50°/o-a terheli az adóst, amely különbözet ugyancsak tíz félévi részletben fizetendő, míg a valorizálásból még fenn­maradó különbözetet az állam viseli. A valorizálandó koronakövetelésekből a Hivatal az osztrák hitelezőnek az eredeti koronaösszeget és a valorizációs nyereség 40°/o-át téríti meg. A javak, jogok és érdekek felszámolásából eredő igények úgy számítanak, mint a pénzkövetelések. Azt, hogy a belső elszámolás Magyarországon számszerűen mily összegű érdekeket érint, ezidőszerint még pontosan megállapítani nem lehet. Mindazonáltal részben a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal eddigi működése során, részben egyéb felvételek útján egybegyűjtött adatok némi tájékoztatásul szolgálhatnak. Ha csupán azokkal az államokkal szemben fennálló érdekeltségünket veszem alapul, amelyek a békeszerződés 231. cikkének e) pontja alapján bejelentették, hogy a clearing-rendszert választják (Brit Birodalom, Francia­ország, Belgium és Görögország), akkor, mint ez a mellékelt táblázatból kitűnik, a háború előtt vagy alatt lejárt tartozásaink, a magyar koronát 0'20-as zürichi árfolyamon számítva, 169.656,980.415 koronát, követeléseink pedig 21.887,815.177 koronát tesznek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom