Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

226. szám. 77 által az 1921. évi Vorkriegsschuldengesetz messzebb ment el, mint amenynyire ezt az osztrák állami pénzügyek akkori helyzete megengedte volna, nem is szólva ezen helyzetnek azóta bekövetkezett megromlásáról. Az osztrák törvény az 1921. évi július hó 16-iki »Bundesgesetz vom 16. Juli 1921. über die Durchführung der Artikel 248 und 249 des Staatsvertrages von Saint-Germain« (Bundesgesetzblatt 1921. évi július hó 23-iki 164. száma), vagy röviden »Vorkriegsschuldengesetz«. Az állam az alább ismertetendő esetekben hozzájárulást engedélyez, de csak akkor, ha az adós az állam területén lakó osztrák honos; jogi személyeknél a székhely az irányadó. Ha az üzem csak részben van az állam területén, állami hozzájárulás csak oly tartozások után jár, amelyek belföldi üzemben gyökereznek. A valutatartozásokra fizetendő mindenekelőtt a hadüzenet előtti árfolyamon számított koronaösszeg. A maradványból viselni kötelesek ; a) az egész különbözetet a bankok és bankárok, valamint azok, akik luxusárúk vételárával tartoznak; b) 80o/o-ot az iparosok, továbbá a vasúti és hajózási vállalatok ; c) 60°/o-ot más adósok ; d) 50°/o-ot a közjogi testületek. Ha azonban az illető pénznem árfolyama a korona békeparitásához képest legalább százszoros, a íél által viselendő különbözet további 10°/o-kal csökken. A többletnek az adóst terhelő összegét'tíz félévi részletben kell megfizetni, még pedig az első részletet a háborúelőtti árfolyam visszaszámításából eredő összeggel együtt. A Hivatal kivételes méltánylást érdemlő esetekben halasztást, sőt az állam terhére további hozzájárulást is engedélyezhet. A Hivatallal szemben keletkező tartozásokat fizetni lehet azokkal a bemutatóra szóló állami kötelezvényekkel (Schuldverschreibungen) is, amelyekkel a Hivatal az ellene keletkező követeléseket rendszerint fizeti. A valutaköveteléseket vagy az eredeti valutára szóló állami kötelezvényekben, vagy á fizetés időpontjában fennálló árfolyam szerint koronákban kell kielégíteni. Az állami kötelezvények bemutatóra szólnak, 5°/o-kal kamatoznak ós tíz év alatt kisorsolandók. A valorizálandó koronatartozásoknál azok eredeti összege és az* átszámításból eredő különbözetnek 50°/o-a terheli az adóst, amely különbözet ugyancsak tíz félévi részletben fizetendő, míg a valorizálásból még fennmaradó különbözetet az állam viseli. A valorizálandó koronakövetelésekből a Hivatal az osztrák hitelezőnek az eredeti koronaösszeget és a valorizációs nyereség 40°/o-át téríti meg. A javak, jogok és érdekek felszámolásából eredő igények úgy számítanak, mint a pénzkövetelések. Azt, hogy a belső elszámolás Magyarországon számszerűen mily összegű érdekeket érint, ezidőszerint még pontosan megállapítani nem lehet. Mindazonáltal részben a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal eddigi működése során, részben egyéb felvételek útján egybegyűjtött adatok némi tájékoztatásul szolgálhatnak. Ha csupán azokkal az államokkal szemben fennálló érdekeltségünket veszem alapul, amelyek a békeszerződés 231. cikkének e) pontja alapján bejelentették, hogy a clearing-rendszert választják (Brit Birodalom, Franciaország, Belgium és Görögország), akkor, mint ez a mellékelt táblázatból kitűnik, a háború előtt vagy alatt lejárt tartozásaink, a magyar koronát 0'20-as zürichi árfolyamon számítva, 169.656,980.415 koronát, követeléseink pedig 21.887,815.177 koronát tesznek ki.