Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

76 226. szám. intézkedést tartalmazza, hogy a háború előtti kölcsönös követelések és tar­tozások lebonyolítása azokkal a volt ellenséges államokkal szemben, amelyek bizonj^os határidőn belül idevonatkozó kívánságukat kifejezték, a Felülvizs­gáló és Kiegyenlítő Hivatalok útján történik. így a brit hitelezők követeléseiket a brit, a német hitelezők a német Hivatalhoz jelentik be. A bejelentést a hitelező hivatal a szembenálló Hiva­tallal közli. Az adós a bejelentett követelést kifogásolhatja. Vita esetén a Vegyes Döntőbíróság határoz. Az elismert, vagy megítélt követeléssel a hitelező állam Hivatala az adós állam Hivatalát folyószámlán terheli meg. A folyószámla egyenlegét a két Hivatal időszakonként egymással elszámolja. Ha a brit Hivatal van követelésben, a német Hivatal a kimutatott egyen­leget készpénzben köteles megfizetni, míg, ha valamely időszakban a német Hivatalnak volna követelése, ezeket az összegeket a brit Hivatal a Szövet­séges és Társult Hatalmaknak vagy azok állampolgárainak a háborúból ki­folyólag járó összegek teljes kifizetéséig visszatarthatja. A német törvény 27. §-a szerint a clearing alá* eső, idegen valutára szóló tartozások belső elszámolása a háborúelőtti árfolyamon történik, ami tehát azt jelenti, hogy a külföldi pénznemek árfolyamemelkedéséből eredő egész kárt rendszerint a birodalom viseli. Az adós azonban köteles a olearingbe tartozó ós egyéb valutakövetelé­seit és külföldi pénznemre szóló értékpapírjait, valamint a javai lefoglalása címén az ellenséges állam részéről neki netán közvetlen kiutalt kártalanítás összegét bejelenteni ós az az összeg, amelyet az adós a clearingben elszámolt valutatartozás alapján űzetni köteles, a tartozás tényleges árfolyamértékének határáig az így bejelentett vagyon értékével emelkedik. Viszont a clearingben elszámolt német valutaköveteléseknek a német hite­lező javára való belső elszámolása annak a napnak árfolyama szerint történik, amely napon a követelést a szembenálló Hivatal a német Hivatal javára elszámolta. Az árfolyamnyereség adó alá esik, miért is a térítés a hitelező­nek csak az adóhatóság engedélyével és a vonatkozó adó levonása után folyósítható. Ismeretes, hogy a clearing alá tartozó, eredetileg belföldi pénznemben (márka, korona) kifejezett követelések és tartozások a békeszerződések intéz­kedései szerint az adósként, vagy hitelezőként érdekelt Szövetséges ós Társult Hatalom pénznemében fizetendők, még pedig háborúelőtti árfolyamon átszá­mítva (ú. n. » valorizáció«). A clearing alá eső, tehát valorizált márkakövetelések és márkatartozások belső elszámolása a német hitelezővel, illetve német adóssal szemben eredeti márkanévértéken történik. Mindazonáltal a valorizált márkatartozásoknak ez a kedvezményes elszámolása jogi személyekkel szemben csak akkor történ­hetik, ha a jogi személy szókhelye a Birodalomban van, ha német jog sze­rint alakalt, és ha tőkéje az 1920. évi január hó 1-ső napján túlnyomórészt német állampolgárok tulajdonában volt. A belső elszámolási törvény a német állampolgárok közt a háború előtt, vagy a háború alatt keletkezett valutatartozások bizonyos fajait is szabá­lyozza. Meg kell még jegyezni, hogy az entente jóvátételi igényeinek túlíeszí­tese időközben a német állami pénzügyeket oly katasztrófába sodorta, hogy a birodalmi kormány a fentiekben ismertetett és az államra igen nagy terheket hárító Ausgleichsgesetz revízióját napirendre tűzte. Az osztrákok nem mentek olyan messzire, mint a németek. Mindazon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom