Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

226. szám. ' ?3 Hivatalnak a jelen törvény alapján fizetést tartoznék teljesíteni, és aki az előbbi bekezdésben körülírt okból* kárt szenvedett, a tartozás behajtását felfüggesztheti, vagy a tartozásnak a valószínű kár összegét meghaladó részére korlátozhatja. 36. §. Ha a Magyarországon lakóhellyel bíró magyar adós idegen pénznemre szóló, az 1919. évi augusztus hó 6. napja előtt keletkezett tartozása tekintetében a jelen törvény erejénél fogva, vagy a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének területén lakó hitelezővel létesített egyessóg alapján fizetési halasztásban, részletfizetési kedvezményben, vagy akár a tőkére, akár a kamatra vonatkozólag elengedésben részesül, akkor az ilyen adós (a közvetlen adós) ezekben a kedvezményekben aránylagosan részesíteni köteles azt a Magyarország területén lakó magyar adósát (a közvetett adóst), aki ellen olyan, idegen pénznemre szóló követelése van, amely gazdaságilag összefügg az említett külföldi tartozással. A közvetett adós ebben az esetben ugyanolyan módon köteles teljesíteni, ahogy a jelen törvény szerint a teljesítésre a közvetlen adós köteles. Ha az egyességben megállapított fizetési móc} kedvezőbb, akkor ez az irányadó. * 37. §. Ha az a követelés, vagy igény, amelyet a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal a magyar hitelezővel szemben elszámolt, megbízási viszonyból kifolyólag, vagy más magán] ogi alapon a magyar hitelező (a közvetlen hitelező) és harmadik személy (a közvetett hitelező) viszonyában az utóbbit illeti meg, akkor a közvetett hitelező a közvetlen hitelezőtől teljesítést csak azon a módon követelhet, amelyen a Hivatal a közvetlen hitelezőt kielégítette. 38. §. A 36. és a 37. §. rendelkezései a fennálló bírói hatáskört és illetékességet nem érintik. ; 39. §. A pénzügyminiszter az egyes Szövetséges és Társult Hatalmakkal szemben fennálló viszonylatokban oly határidőket tűzhet ki, amelyeken belül a magyar hitelezők kötelesek a Békeszerződés 231. cikkének 1-4. pontjai alá eső követeléseiket és 232. cikke alá eső igényeiket a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnál bejelenteni. A bejelentés szándékos vagy gondatlan elmulasztása esetén a pénzügyminiszter esetről-esetre kimondhatja, hogy a követelés vagy az igény megtérítés nélkül az államkincstárra száll át. A pénzügyminiszternek az előbbi bekezdés alapján hozott határozata ellen a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz panasznak van helye azon az alapon, hogy a felet szándékos vagy gondatlan mulasztás nem terheli. Az eljárásra egyebekben a 33. §. nyer alkalmazást. . . Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VI. kötet 10