Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

74 226. szám. 40. §. Ez a törvény nem érinti az 1922 : XVI." t.-e. II. fejezetében és az 1922 : XXVIII. t.-c. 2. és 3. §-aiban foglalt rendelkezéseket, sem pedig a pénzügyminiszternek az Osztrák-Magyar Bank felszámolásával kapcsolatban az 1921 : XXVI. t.-c. 10. §-ában megadott felhatalmazást. 41. §. Azt a magyar adóst, aki valamely külföldi, vagy külföldön lakó hitelezővel szemben fennálló és a Békeszerződés rendelkezései alá eső tartozását a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott valamely rendelkezésre hivatkozással letétbe helyezte, a letétbehelyezés a tartozás alól csak abban az esetben mentesíti, ha a hitelező a letétet teljesítésül elfogadja. Ha a tartozás a letétbehelyezéssel nem szűnt meg, a netán járó kamatra azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a letét hiányában irányadók volnának. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések arra az esetre is állnak, ha a hitelező a követelést a Békeszerződés 231. cikke alapján a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal útján érvényesíti. A letétbehelyezés alapján az államkincstár ellen a letétbe helyezett összegen felül sem a letevő, sem harmadik személy sem kártérítés címén, sem más címen semmiféle követelést nem érvényesíthet. Az előbbi rendelkezések nem zárják ki a letétbe helyező részéről a Békeszerződés 231. cikke alapján ellene érvényesített követeléssel szemben a magánjog szabályai szerint különben támasztható kifogások érvényesítését. Ha a letétel az 1918. évi november hó 1. napja előtt törtónt, a pénzügyminiszter méltánylást érdemlő esetben az adósnak a magyar koronaérték nemzetközi árfolyama csökkenéséből eredő kárát egészen vagy részben megtérítheti. 42. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Budapest, 1923. évi április hó 24. napján. Dr. Kállay Tibor s. fc, m. Mr. pénzügyminiszter\