Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról
66 226. szám, 5. Idegen pénznemre szóló követelések és igények elszámolása. 11. §. Idegen pénznemre szóló követelés a jelen fejezet szempontjából magyar állampolgárnak a trianoni békeszerződés 231. cikkének 1 — 4. pontja alá eső oly követelése, amely eredetileg aranyra, ezüstre, vagy a magyar koronaértéktől különböző bármely más pénznemre szólt, és amelyet valamely szembenálló Hivatal a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal javára irt; mindazonáltal nem számítanak ide az olyan pénzkövetelések, amelyek eredetileg oly állam pénznemére szóltak, amely állam a világháború alatt az Osztrák-Magyar Monarchiával szövetségben állt. Idegen pénznemre szóló igények a jelen fejezet szempontjából magyar állampolgároknak az előbbi bekezdésben említett pénznemekre szóló azok az igényei, amelyeket a jelen törvény értelmében az államkincstár ellen azon az alapon támaszthatnak, hogy valamely Szövetséges és Társult Hatalom az igénylőnek valamely javát, jogát vagy erdekét zár alá vette és felszámolta, és ennek ellenértékét a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal javára írta. 12. §. Az idegen pénznemre szóló követeléseket és igényeket a magyar hitelezővel szemben abban a pénznemben és abban az összegben kell elszámolni, amelyben azokat a m. kir. Felülvizsgáló ós Kiegyenlítő Hivatallal szemben a szembenálló Hivatal elszámolta. Az elszámolt összeget a m v kir. Felülvizsgáló ós Kiegyenlítő Hivatal a magyar hitelezőnek rendszerint Állami Kötelezvényekben folyósítja, még pedig arra a pénznemre szóló címletekben, amely pénznemben az elszámolás törtónt. Az Állami Kötelezvények bemutatóra szólnak, legfeljebb 20 év alatt sorsolás útján törlesztendők és 3*5°/o-kal kamatoznak. A kamatfizetés és a sorsolás útján való törlesztés az 1926. évi január hó 1-ső napján veszi kezdetét. A mindenkor forgalomban levő Állami Kötelezvényeknek évente legalább 5°/o-át kell kisorsolni. A kamatot és a kisorsolt címletek névértékét az államkincstár választása szerint akár valósággal abban a pénznemben, amelyről a címlet szól, akár az esedékesség napját megelőző hónapban a budapesti árú- és értéktőzsdén jegj^zett záróárfolyamok (pénz és árú) középárfolyamán számítva hazai országos pénznemben fizetheti. Az Állami Kötelezvényekkel a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal javára is lehet fizetést teljesíteni. Ha Állami Kötelezvényekkel más pénznemre szóló tartozást fizetnek be, mint amelyről a kötelezvények szólnak," akkor az átszámításra az 5. §-ban megállapított árfolyam az irányadó. A magyar hitelezőnek idegen pénznemre szóló megállapított követelése vagy igénye és a jelen törvény szerint elszámolandó tartozása a megfelelő összeg erejéig betudás útján nyer kiegyenlítést (28. §.). A pénzügyminiszter az Állami Kötelezvények kibocsátásával és pénzszolgálatának lebonyolításával a Pénzintézeti Központot is megbízhatja, és a Kötelezvények alakját, címletbeosztását, valamint a pónzszolgálat részletes szabályait rendelettel állapíthatja meg.
