Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-258. Törvényjavaslat az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről
182 258. szám. Melléklet a 258. számú irományhoz. Indokolás „az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A legújabbkori nemzetközi jogfejlődés egyik legfőbb kívánalma, hogy az államok közötti vitás ügyek eldöntése minél több esetben választott bíróságokra bízassék. Számolva ezzel a mindinkább érvényesülő felfogással, de célszerűségi okokból is a folyó év elején az osztrák kormány képviseletében Budapesten megjelent Seipel osztrák szövetségi kancellárral és Grünberger osztrák szövetségi külügyminiszterrel a Magyarországot és az Osztrák Köztársaságot érintő kérdésekben lefolytatott tárgyalások során mindkét részről felmerült az az óhaj, hogy a két állam között a jövőben esetleg keletkezhető vitás kérdéseknek békés eszközökkel leendő megoldhatása céljából a kötelező választott bíráskodás elvét érvényre juttató megállapodás köttessék. Az ez irányban folytatott tárgyalások során a magyar és az osztrák kormány a törvényjavaslatban foglalt megállapodás szövegében egyeztek meg. A megállapodás lényeges rendelkezései a következőkben foglalhatók össze : Magyarország és Ausztria kötelezettséget vállalnak, hogy a jövőben felmerülő vitás kérdéseket elsősorban barátságos egyetértéssel törekszenek megoldani, ha azonban a vitás kérdésben barátságos megegyezés nem volna létesíthető, úgy azt külön e célra választott egy vagy több választott bíró elé fogják terjeszteni. A választott bíróság mindenkori székhelyéül az egyezmény szerint váltakozva Bécs és Budapest jönnek tekintetbe. A két kormány a vitás kérdést azonban a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé is terjesztheti. A választott bíróság igénybevétele előtt a feleknek a vita tárgyát ós a döntés alá kerülő vitapontokat megjelölő külön megállapodást kell kötni. Végül a megállapodás gondoskodik arról is, hogy annak rendelkezései a megkötés előtti időben bekövetkezett tényekből^ származó vitás kérdésekre is alkalmazást, nyerjenek. A megállapodás egyrészt a legteljesebb mértékben kielégíti azon előbb említett kívánalmat, hogy az államokra nézve lehetőleg szóles körben köte-