Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
194. szám. 11 kihágási eljárást von maga után. Ebben az esetben pedig a bejelentési kötelezettség hivatalból is bekövetkezik. Másrészről pedig azáltal, hogy a statisztikai hivatalhoz való beküldés céljából a statisztikai lapok másodpéldányait a telekkönyvi hatóságnak kell átadni, illetőleg, hogy a hiányzó másodpéldányokat a telekkönyvi hatóságnak kell pótolni, nemcsak a telekkönyvezett ingatlanforgalom nagyságát ismernők meg, hanem az adatgyűjtés teljessége még jobban elősegíttetik ós az ingatlanforgalomnak telekkönyvezett része bizonyos mértékű helyi ellenőrzés alatt is állana. Az egyéni statisztikai lapokon kívül abból a célból, hogy az ingatlan eldarabolásokról a lehetőségig pontos adatok álljanak rendelkezésre, s hogy ellenőrizhető legyen, miszerint minden parcelláról kiállíttatott-e megfelelő egyéni statisztikai lap, kiegószítéskópen minden eldarabolt birtokra vonatkozólag az eldarabolást végző magán- vagy jogiszemélytől külön adatokat is kérünk. Minden, a birtokforgalmi statisztikai lap VII. kórdőpontjában megnevezett magán- vagy jogiszemély esetről-esetre az illetékes gazdasági felügyelőségnél az el darabolás bejelentésére vonatkozó tanúsítvány kiállításával egyidejűleg szólíttatnék fel jelentésének benyújtására. E * jelentések ugyancsak statisztikai lap alakjában (17. sz. melléklet) történnek. A statisztikai lapok a következő kérdéseket tartalmazzák: az eldarabolás alatt álló ingatlan fekvését, tulajdonosának nevét és az ingatlan nagyságát, az új birtokok (parcellák) számát, azok nagyságát és ha ismeretes, az új tulajdonosok nevét. E statisztikai lapokat az illetékes gazdasági felügyelőség felülvizsgálni, láttamozni és a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz havonta beküldeni tartoznék. Ezenkívül a gazdasági felügyelőségek külön is jelentenék, hogy eldarabolásra vonatkozó tanúsítványt kiknek adtak (18. sz. melléklet). Az ingatlanforgalmi adatgyűjtésnek megindítását arra az időpontra tervezem, amikor az ingatlanok részletes, alapvető összeírása megtörtént. Úgyhogy az alapvető ingatlanösszeírás eredményei az ingatlanforgalmi adatok alapján, állandóan helyesbíthetők lesznek s ezzel az ország ingatlanainak megoszlása évenkint megállapítható lesz. E nemzeti szempontból rendkívül fontos adatgyűjtés költségeinek fedezésére statisztikai illeték fog lerovatni, melynek jogosultsága törvényhozási úton fog szabályozást nyerni. Az illeték természetesen az ingatlan forgalmi értékének csupán jelentéktelen hányada lesz. Az adatgyűjtés megbízhatóságának előmozdítása céljából az adatokat összeíró, illetőleg begyűjtő hatósági közegek megfelelő, kérdőívenkint egységesen megállapított, munkadíjban fognak részesíttetni. C) Állatforgalmi Statisztika. Az állatvásári forgalomra vonatkozó adatok gyűjtése egyelőre megmarad úgy, mint a múltban volt. Ennek az adatgyűjtésnek adatai azonban különösen az árakra nézve igen ingatag alapon állottak. Az áradatoknak minél pontosabb megállapíthatása, továbbá az adatgyűjtésnek az egész állatforgalomra való kiterjesztése céljából tervbevettem a forgalomba kerülő állatokról kiállított ós az állatforgalmi adó ellenőrzése céljából a pénzügyi hatóságokhoz beterjesztett marhaleveleknek feldolgozását. E feldolgozás alapján nemcsak az állatvásári forgalomra vonatkozólag lesznek adataink, hanem minden — bármily jogcímen — gazdát cserólt állatnak forgalma megállapítható lesz. A feldolgozás költségeinek fedezésére a forgalomba került állatok után statisztikai illeték fog szedetni. Az illeték jogosultsága törvényhozási úton fog szabályozást nyerni, s az illeték nagysága a forgalomba került állat, átlagos árához képest jelentéktelen lesz. Az adatgyűjtés az illetéknek törvényhozási szabályozása után fog megindulni. 2*
