Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
12 194. szám. D) Kisipari üzemi és termelési statisztika. A gyári jellegű ipartelepek üzemi és termelési viszonyairól az 1897 : XXXV. t.-c. 3. §-a értelmében a nemzetgyűlésen történt bejelentésem alapján az adatgyűjtés az 1921. évtől kezdődőleg új alapokra van fektetve. A középipari és kisipari üzemekről azonban az 1900. évi népszámlálással kapcsolatban történt kísérlet óta, mely csak igen kevés eredménnyel járt, nem gyűjtettek adatok. Gazdasági életünk kiépítése szempontjából nélkülözhetetlen,. hogy az ipari termelésről lehetőleg teljes képet nyerjünk. E célból a gyári jellegű ipartelepeken kívül a nagyobb úgynevezett középipari vállalatok és a hazai ipar szempontjából fontosabb üzemek termelési és üzemi viszonyairól is elkerülhetetlenül szükséges évenkint adatokat gyűjteni. Alapfelvételként az 1928. évről a gyáriparba nem tartozó összes ipari üzemekről, kózműiparosokról ós egyéb kisiparosokról, üzemi és termelési statisztikai adatgyűjtést tervezek^ beleértve az építőiparosokat és azokat az ipari foglalkozásokat is, amelyek iparcikkek előállításával nem foglalkoznak, például : gyógyszerész, vegytisztító, fuvaros stb., valamint a házi- és vándoripart is. A kisipari üzemi és termelési statisztikai felvétel, mely az 1924. év elején fog végrehajtatni, egyszeri felvétel s alapul fog szolgálni arra, hogy az adatgyűjtés eredményeiből kiválaszthatók legyenek azok az üzemek, amelyek a gyáriparon kívül termelési szempontból jelentősek. A kiválasztott középipari és országos jelentőségű kisipari üzemekről az 1924. évtől kezdődőleg évenkint szándékozom a gyáripari termelési statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatban megfelelő adatokat gyűjtetni. A helyi jelentőségű kisiparra vonatkozó termelési adatok az 1923. évi eredmények alapján az ipartestületekhez intézett kérdések és a közgazdasági helyzet központi megfigyelése alapján fognak megállapíttatni. Az említett eljárással tehát módunkban lesz egész iparunk termelését évenkint megállapítani. A kisipari üzemi és termelési statisztikai adatgyűjtés kérdőíve, (19. sz. melléklet), az iparosra és műhelyére vonatkozó általános kérdéseken kívül a hajtóerőt, munkagépeket és szerszámokat, a segédek, tanoncok számát, szakképzettségét és bérviszonyait tudakolja; kérdezi továbbá az üzemi időt, a felhasznált fűtési, világító és nyersanyagok mennyiségét, az évi termelés mennyiségét és értékét, végül az üzem termelőképességére és a termeivények értékesítésére vonatkozó adatokat. Az adatszolgáltatásra a kisiparosok köteleztetnek, kiket a kérdőívek kitöltésénél az ipartestületek és a községi elöljáróságok fognak támogatni; s abban az esetben, ha a kisiparosok a kérdőívet megfelelően kitölteni nem tudják, a helyszínére kiküldött számlálóbiztosok fogják díjazás mellett a kérdőívekbe az adatokat bejegyezni. Az adatgyűjtés csak az 1924. óv első napjaiban fog végrehajtatni, mégis a jelen munkatervbe már felvettem, hogy az adatszolgáltatóknak módjukban legyen az 1923. óv elejétől kezdve állandóan feljegyzéseket vezetni. Evégből az ipartestületekhez és a községi elöljáróságokhoz a m. kir. központi statisztikai hivatal az 1922. év végén felhívást bocsátott ki, hogy a hatáskörükbe tartozó területen ipart űző összes kézműiparosokat és egyéb kisiparosokat megfelelőleg oktassák ki és hívják fel az adatgyűjtés érdekében szükséges feljegyzések vezetésére. Abból a célból pedig, hogy az adatgyűjtésből az adatszolgáltatásra kötelezettek közül senki ki ne maradjon, az adatszolgalta? tók névsorának összeállítását a m. kir. központi statisztikai hivatal az 1920. évi népszámlálási eredmények alapján megfelelő csoportosításban még az 1923. év folyamán elkészíti és az időközben bekövetkezett változások átvezetése végett a községi elöljáróságoknak megküldi.
