Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
10 194. szám. B) Ingatlanforgalmi statisztika. A telekkönyvi birtoktestek forgalmáról a telekkönyvi hivatalok a statisztikai hivatal részére már 1875 óta szolgáltatnak adatokat. Ezek az adatok azonban az igényeket már a múltban sem elégítették ki. Részben, mert az ingatlanforgalomnak .az a része, amelyet nem telekkönyveztek, az adatgyűjtésből kimaradt, részben pedig, mert az adatok alapján csupán a tulajdonjogi változások száma, jogcíme és értéke állapítható meg. Hazánknak ma rendszeres ingatlanforgalmi statisztikára két szempontból is égető szüksége van. Egyrészt, hogy azok az igények, melyek már a múltban is felmerültek, kielégíttessenek, másrészt pedig, hogy a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920. évi XXXVI. t.-c. rendelkezései alapján foganatosított munkálatok eredménye mind nemzeti, mind társadalmi szempontból megállapítható és megfigyelhető is legyen. Ennek a kettős célnak érdekében vettem fel a m. kir. központi statisztikai hivatalnak munkatervébe az alábbi rendszeres és részletes ingatlanforgalmi statisztikai adatgyűjtés t. Az adatgyűjtés egyéni bevalláson alapul. Kétféle statisztikai lapon történik. Különböző statisztikai lapokat kell kiállítani a tulajdonjogilag átruházott földbirtokokról (13. sz. melléklet) és a tulajdonjogilag átruházott üres vagy beépített házhelyekről (14. sz. melléklet). E statisztikai lapok a tulajdonjogi átruházás időpontjáról és jogalapjáról, az ingatlan régi és új tulajdonosának személyi viszonyairól, a régi tulajdonos birtokviszonyairól, az átruházott ingatlan nagyságáról és felszereléséről, az ingatlan esetleges eldarabolásáról, az ingatlan áráról vagy értékéről, az átvett terhekről, a vételár fizetésének módozatairól és az új terhekről, az új tulajdonos birtokviszonyairól, az ingatlan esetleges bérlőjének személyi viszonyairól, s néhány telekkönyvi feljegyzésre vonatkozólag tartalmaznak kérdéseket. A statisztikai lapokat minden egyes ingatlanforgalmi esetről a kataszteri birtokívek kezelői (községi és köriegyzők, városokban a kataszteri birtokívek kezelésével megbízott közegek), az illetékkiszabás céljaira szolgáló adóbizonylatokkal egyidejűles: ós azokkal kapcsolatosan és pedig minden esetben két példányban tartoznak kiállítani, vagy amennyiben a lapokat a felek maguk állítják ki, felülvizsgálni. Az így kiállított statisztikai lapok első példányai a lapokat kiállító hatóságnál maradnak, amely azokat összegyűjtve, havonkint jegyzék kíséretében (15. sz. melléklet) a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz terjeszti be, a második példányt pedig a bejelentő fél kapja, azzal az utasítással, hogy azt a telekkönyvi átírás alkalmával a telekkönyvi hatóságnak szolgáltassa be. A telekkönyvi hatóságok a tulajdonjogi változások telekkönyvezése alkalmával, a féltől a kataszteri birtokívek kezelői által kiállított statisztikai lapnak másodpéldányát minden esetben bekérni tartoznak. Ezeken a másodpéldányokon a telekkönyvi hatóságok a részükre fentartott kérdőpont rovatait töltik ki és az így kiegészített lapokat havonkint ugyancsak jegyzék kíséretében (16. sz. melléklet) a statisztikai hivatalhoz terjesztik be. Ha a telekkönyvi hatóság a tulajdonjogi változás telekkönyvezése alkalmával a féltől a statisztikai lapnak másodpéldányát kézhez nem venné, akkor a másodpéldányt a telekkönyvi hatóság tartozik újból > teljes egészében kiállítani s az így kiállított statisztikai lapot a. továbbiakban az előbb elmondottak szerint kezelni. Ily módon a statisztikai lapok kiállítása szoros kapcsolatban áll az adóbizonylat kiállításával s így meg lenne a biztosíték arra, hogy még a telekkönyvön kívüli ingatlanforgalomnak legnagyobb része is az adatgyűjtés körébe vonatnék s az adatgyűjtésből csak az a kevés ingatlanforgalmi eset maradna ki, amely köztudomásra jutás esetén amúgy is adóügyi
