Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
6 194. szám. iugallatifelvétellel és mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétellel óhajtok segíteni, mellyel kapcsolatban állatszámlálás is tervbe van véve. Mezőgazdasági termelésünkre vonatkozólag is ezideig túlnyomókig becslés alapján állottak adatok rendelkezésünkre. Termésünknek pontos ismerete közólelmezésünk és exportpolitikánk irányításához nélkülözhetetlen, s ép ezért mezőgazdasági termelési statisztikánkat a becslési eljárás helyett az egyéni bevallás rendszerére akarom felépíteni. Évenkint részletes adatokat fogok gyűjtetni az ingatlanok forgalmáról, s egész ipari termelésünk megismerése céljából a közép- és kisipar termelésére és üzemi viszonyaira nézve is az 1923. évről egy felvételt tervezek. Új alapokra szándékozom fektetni az árstatisztikát is, hogy minél több termékre minél pontosabb hivatalos úton gyűjtött adat álljon rendelkezésünkre. Rendszeres szociális statisztikánk ezideig nem volt, hanem csak a szociális statisztika egyes ágazatait művelték részben a •munkásbiztosítás szervei, részben a statisztikai hivatal. Egy a mai igényeknek megfelelő szociális statisztika csak úgy biztosítható, ha annak irányítása ^gy kézben összpontosul. Ez indította a kormányt arra, hogy a munkásbiztosításra vonatkozó statisztikát is a statisztikai hivatal ügykörébe utalja. A szociális statisztika központosított művelésére egyelőre alapul szolgálnak a reformált és kibővített munkásbiztosítási statisztika, a munkaviszonyokra és munkásjóléti intézményekre vonatkozó adatgyűjtés, a munkanélküliek megszámlálása os a-munkaviszály-statisztika. Ezen felvételek eredményei alapján, s a gazdalági statisztikai ágak kapcsolatos anyagának fölhasználásával a bányászat, spar és kereskedelem körében alkalmazott egyének foglalkozási, kereseti és munkaviszonyairól, munkateljesítményéről, megbetegedéseiről, továbbá a nagyvállalatok munkásjóléti intézményeiről, a munkanélküliek számáról és helyzetéről, végül a munkaviszályok lefolyásáról és hatásairól, részletes ós összefüggő statisztikai képet alkothatunk. Mindezeknek a munkálatoknak elvégzése oly nagy feladatokat ró statisztikai szolgálatunkra, hogy azok sikere érdekében a munkaterv további kibővítésétől ez alkalommal el kellett tekintenem s számos nagy jelentőségű adatgyűjtést a következő évre voltam kénytelen halasztani. így a mezőgazdasági munkabérek statisztikáját, a szőlészeti, erdészeti és egyéb mezőgazdasági statisztikát, a belforgalmi statisztikát, a szociális statisztika további kiépítését, a közegészségügyi statisztika reformját stb. Ez adatgyűjtések, előkészítése is foglalkoztatni fogja az 1923. évben a statisztikai hivatalt, mely e munkálataiban az adatgyűjtéseknek megszervezésénél eddig követett eljárásához képest igéidbe fogja venni az összes érdekeltek közreműködését is. Az 1923. év folyamán a m. kir. központi statisztikai hivatal rendes munkakörében az alább megnevezett statisztikai ágak fognak műveltetni: 1. Képmozgalmi 4 statisztika, 11*. gyáripari termelési statisztika, 2. útlevél-statisztika, 12. kisipari termelési statisztika, 3. ki- és vissza vándorlási statisztika, 13. részvénytársasági statisztika, 4. bevándorlási statisztika, 14. munkásbiztosítási ós betegségé5. mezőgazdasági statisztika, lyezési statisztika, 6. közegészségügyi statisztika, 15. munkanélküliség statisztikája, 7. ingatlanforgalmi statisztika, 16. munka viszályok statisztikája, 8. állatvásárok statisztikája, 17. műnk ás viszonyok és munkásjóléti 9. állatforgalmi statisztika. intézmények statisztikája, 10. bányászati és kohászati statisz- 18. kereskedelmi és ipark H marák statika, tisztikája,
