Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

194. szám. 7 19. ipartestületek statisztikája, 29. közoktatásügyi statisztika, 20. kézizálogköIcsön üzletek statisz- 30. közgyűjtemények és közkönyvtikája, tárak statisztikája, 21. hitelintézetek statisztikája, 31. egyházi és hitéletre vonatkozó 22. biztosító intézetek statisztikája, statisztika, 23. tűzkárok statisztikája, 32. felekezeten kívül állók statiszti24. külkereskedelmi statisztika, kaja, 25 a budapesti vasnti és hajóállo- 33. házassági perek statisztikája, mások gabonaforgalmi statisz- 34. bűnügyi statisztika, ti kaja, 35. véderő-statisztika, 26. a nyilvános árúraktári gabona- 36. népszámlálás, készletek statisztikája, 37. ingatlan-összeírás, 27. vasúti statisztika, 38. mezőgazdasági üzemi statisztika, 28. árstatisztika, 39, állatszámlálás. A statisztikai hivatal azonkívül az ország közállapotairól nyújtandó kép teljessége érdekében ezentúl is fel fogja használni mindazt a statisztikai anyagot, melyet az egyes minisztériumok, illetve azok alárendelt hivatalai saját közigazgatási céljaikra gyűjtenek. A felsorolt statisztikai ágak közül az 1-4,, 6,, 8., 18-20./ 22., 20, 25-27., 30-35. tételszámok alatt megnevezett statisztikai adatgyűjtések részint már a statisztikai hivatalnak a korábbi évekre vonatkozó munkaterveiben tüzetesen ismertetve voltak, részint oly természetűek, hogy a statisztikai hivatalra nézve nem képeznek önálló adatgyűjtéseket és ezért e munkatervben külön ismertetésre nem szorulnak. Hasonlókép nem látszik szükségesnek ehelyütt a 10., 11, 13. és 21. számok alatt felemlített adatgyűjtések ismertetése sera, minthogy ezek az 1922. év folyamán tett külön bejelentésem kapcsán a nemzetgyűlés jóváhagyását már elnyeri ék. Külön törvény, az 1920. évi XXXIII. t.-c. alapján hajtatott végre a 36. szám alatt említett 1920. évi népszámlálás. Mivel, azonban e nagyszabású munkálatra részben az 1897. évi XXXV. t.-c. rendelkezéseinek hatálya is kiterjed, s a hivatal korábbi munkaterveiben még nem szerepelt, van szeren osé m azt az alábbiakban szintén megemlíteni. Úgyszintén külön- törvény alapján szándékozom végrehajtatni a 37 —39. számok alatt említett ingatlan összeírást, mezőgazdasági üzemstatisztikáfc és állatszámlálást, s. e helyütt csak azért említem meg, mert e felvételek alapját lógják képezni azoknak az ily irányú adatgyűjtéseknek, melyeket e munkaterv alapján végrehajtatni szándékozom. Mint részben teljesen új, részben pedig lényegesen megváltoztatott adatgyűjtések szerepelnek az 5., 7., 9., 12., 14-17., 28. és 29. szám alatt fölsorolt felvételek. A 24. szám alatt említett külkereskedelmi statisztika nem esik ugyan az 1897. évi XXXV. t.-c. hatálya alá, minthogy azonban ez adatgyűjtés a hivatal munkásságának egy igen jelentékeny részét képezi, s új alakjában az 1923. év folyamán indul meg, szükségesnek tartom e munkatervben is röviden ismertetni azokat a mélyreható változásokat, melyeket a Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról szóló 1921. évi LIL t.-c. ez adatgyűjtésben létesített. A) Mezőgazdasági statisztika. A mezőgazdasági termelési statisztikai adatgyűjtés alapja az 1921/1922. gazdasági év terméseredményeinek megállapításáig a becslés volt. A becslési eljárást azonban már az 1922. évi április hó 13-án 3.300/M. E. sz. alatt kiadott kormányrendelet teljesen megváltozta.tta és az adatgyűjtést a becslési eljárás majdnem teljes kiküszöbölésével az egyéni bevallásra fektette. A becslési eljárás ugyanis ter-