Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám, 123 A háborúban eltűntek holtnak nyilvánítását a törvénykezés ideiglenes ßzabalyozasarol szóló 4.038/1919. M. E. sz. minisztériumi rendelet (Igazságügyi Közlöny XXVIIL évf., 165. 1.) 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter a 28.000/1919 , 27.613/1920. és 30.000/1922. I. M. sz. rendeleteivel (Igazságügyi közlöny XXVIIL évf. 382., XXIX. évf. 507, XXXI. évf. 211. 1.) szabályozta. Minthogy ennek a kérdésnek rendelettel való szabályozása ezentúl is szükségesnek mutatkozik, annak szabályozására e §. az igazságügyminisztert felhatalmazza. A munkaügyi bíráskodást a m. kir. minisztérium 9.180/1920., sz. (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf., 609. 1.) rendeletével szabályozta. Ámbár ez a rendelet nem a háború esetére szóló kivételes hatalomra hivatkozással, hanem az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. t.-c. 9. §-ának 3. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján bocsáttatott ki és ennélfogva a 6.956/1922. M. E. sz. rendelet értelmében hatályukban fenntartott rendeletek jegyzékében (Igazságügyi Közlöny XXXI. évf., 8. sz ) nem fordul elő, mégis abból a célból, hogy e kérdés rendeleti szabályozása szilárd törvényes alapon nyugodjék, a törvényjavaslat 61. §-a felhatalmazza az igazságügyrninisztert, hogy a munkaügyi bíráskodást rendelettel szabályozza. A hazaárulók vagyonára vonatkozólag a hitelezőket és más igénylőket illető jogok érvényesítésére irányuló eljárást a 2.433/1918. M. E. sz. rendelet (Igazságügyi Közlöny XXVII. évf., 219. 1.) egyes különleges bírói eljárásokban külön eljárási költség fizetését a 27.900/1921. I. M. sz. igazságügy miniszteri rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf., 432. 1.) szabályozza. Mindezeknek a kérdéseknek rendeleti úton való szabályozására továbbra is felhatalmazza a törvényjavaslat 61. §-a az igazságügyminisztert. A törvényjavaslat egyes §-ai különböző értékhatárokat a jelenlegi viszonyokhoz képest állapítanak meg. A pénz értékének gyakori változása következtében ezek az érték-meghatározások esetleg változtatásokat fognak szükségesekké tenni. Ha a kormány minden ilyen esetben a törvényhozáshoz volna kénytelen fordulni, ez sokszor nagy késedelmet okozna. A 61. § 2. bekezdése ennélfogva felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy ezeket az értékhatárokat a pénz értékének változásához képest a törvényhozás rendelkezéséig rendelettel felemelje vagy leszállítsa. Több rendelet intézkedett egyes ügyekben a különleges eljárási szabályok megállapítása, valamint a bírói eljárás felfüggesztése tárgyában. így a 3.265/1915. M. E. sz. rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIV. évf., 541. 1 ) az azóta felszámolásba került Hadi termény részvénytársaság polgári pereiben kivételes intézkedéseket állapított meg, amelyeket a 10.724/1921. M. E. sz. rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf., S66. 1.) a gabonagyüjtós országos kormánybiztosságára kiterjesztett. A 6.351/1919. M E. sz. rendelet (IgazságÜgyi Közlöny XXVIIL évf., 415. 1.) a fővárosi gázművek és elektromos művek egyes követelései és tartozásai tekintetében a bírói eljárásnak ideiglenes felfüggesztését rendelte el. Az 1.262/1920. M. E. sz. rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf., 93. 1.) az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből származtatott egyes követelések bírói úton érvényesítését függesztette fel. A 2.241/1920. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf., 212. 1.) az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből kifolyólag a közjótékonysági és emberbaráti intézmények, valamint a tudományos és művészeti intézmények ellen támasztott egyes követelése bírói úton érvényesítését függesztette fel. A 3.851/1920. M. E. számú rendelet 16*