Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

124 123. szám. (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf., 329. 1.) az 1918. évi október hó 31. napja előtt keletkezett magyar államadósság, illetőleg ugyanezen időben a magyar államkincstár által közforgalmi értékpapírokkal kapcsolatban átvállalt tőke és kamatfizetések tekintetében támasztott követelések bírói úton érvényesítését függesztette fel. A 4.050/1920. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf., 330. 1.) a volt cs. és kir. közös hatóságok és intézmények tényei alapján támasztható jogoknak érvényesítését függesztette fel. A 3.610/1921. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf., 664.1.) a Brit birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal, Portugállal és Romániával szemben fennálló pénz- és értékpapír-elvonási tilalomnak megszüntetésével kapcsolatosan rendelte el egyes ügyekben a bírói eljárás felfüggesztését. A 4.590/1921. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf., 485. 1.) a háború alatt a semlegesség nemzetközi jogállapotában volt államokat megillető követelések érvényesítésénél diplomáciai úton előzetes békéltetés megkísérlését rendelte el és az e körüli eljárás befejezéséig a per felfüggesztéséről gondoskodott. A törvényjavaslat 61. §-ának 3. bekezdése értelmében az igazságügyminiszter rendelettel fog intézkedni, amennyiben szükséges, ezeknek a rendeleteknek fenntartása, kiegészítése vagy módosítása és amenynyiben lehetséges, hatályon kívül helyezése iránt. Megjegyzem, hogy mivel ezeknek a rendelkezéseknek egyrésze a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos, e részben már az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-a alapján is lehet rendelettel intézkedni. V. FEJEZET. , Büntető rendelkezések. Abból a tényből, hogy a közállapotok még mindig rendkívüliek és kellően meg nem szilárdultak, a büntető igazságszolgáltatás terén is le kell vonni az elkerülhetetlen következményeket. Ily elkerülhetetlen következmények, hogy továbbra is meg kell hosszabbítani az esküdtbíróságok működésének ideiglenes szünetelését (62. §.), hogy az igazságügyi hatóságok részére továbbra is fenn kell tartani kivételes illetékességet (63. §.), hogy módot kell nyújtani rögtönbíráskodás lehetővé tételére és alkalmazhatóságának körét törvényben kell megállapítani (64. §\ végül hogy gondoskodnunk kell arról, hogy a kémkedés és a vele kapcsolatos egyéb bűncselekmények (65. és 66. §.), úgyszintén a közrend súlyosabb veszélyeztetésével járó egyes bűncselekmények (67. §.) oly szigorú büntetés alá essenek, ami arányban van a cselekményeknek jelen állapotaink közötti veszélyességével. 62. §. Ez a §. az esküdtbíróságok működésének szünetelése felől rendelkezik; e tekintetben jelenleg az 1912 : LXIII. t.-c. 12. §-ának 2. pontja alapján kiadott 6.898/1919. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXVIII. évf., 431. 1.) intézkedik, amely az esküdtbíróságok működését ideiglenesen felfüggesztette. Elsősorban igazságszolgáltatási érdekek : főleg a bíráskodás pártatlansága és lehető gyorsasága kívánják meg, hogy az esküdtbíróságok még ne kezdjék meg a működésüket. A kiélesedett társadalmi, osztály- és egyéb ellentétek sajnos, még nem simultak el annyira, hogy az ítélkezés pártatlanságába vetett hittel, megnyugvással bízhatnók az ítélkezést éppen a nagysúlyú, veszélyes és egyes olyan bűncselekmények felett, amelyekben a társadalmi ellentétek különösen erősen megnyilvánulnak, az esküdtszékekre, vagyis