Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám. 119 41. §. A Pp. 415. §-ának 1. pontja értelmében tartási vagy élelmezési kötelezettségben marasztaló ítéletek a keresetlevél benyújtása előtt fél évre liátralékos és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve, tekintet nélkül a felfebbvitelre, végrehaj thatónak nyilvání tandók. Ezekkel egy szempont alá esnek a balesetből származó kártérítési kötelezettségben marasztaló ítéletek is, mert ilyen esetben is a félnek rendszerint élete fentartása végett van a megitélt összegre szüksége. A 41. §. az előzetes végrehajthatóságot ennél­fogva ezekre az ítéletekre is kiterjeszti. 42. §. E §. a szünetelő pereknek többszöri felvételével járó ügyviteli hátrányoknak kívánja elejét venni azzal, hogy az újraf el vétel lehetőségét hosszabb időre tolja ki és világosan kimondja azt is, hogy a három évi per­elévülés beálltával a pert kérvényi úton már nem lehet többé felvenni. 43. §. A Pp. 497. §-a szerint a fellebbezési eljárásban a felek m^guk adják elő a megtámadott ítéletet és az ítéletet megelőző határozatokat indokolásukkal együtt, valamint az elsőbíróság előtt lefolyt tárgyalás és bi­zonyításfölvétel eredményét. Gyakran előfordul, hogy a felek képviselői, akik esetleg csak a tárgyalás napján kapják a helyettesítési megbízást, hibájukon kívül nincsenek elkészülve ós nem képesek e feladatuknak megfelelni. Az elnöknek felügyeleti jogkörében tett intézkedések itt nem elegendők. A 41. §. ennélfogva mind a bíróságok, mind az ügyvédek köréből megnyilvánult óhaj­tásra úgy rendelkezik, hogy az ügyet a bíróságnak az elnöktől megbízott tagja vagy az elnök adja elő. Az elnök előre is megbízhatja a tanácsnak egyik tagját, hogy tanulmányozza az ügyet és készüljön annak előadására, ami az eljárásnak alaposságát fogja biztosítani. 44. §. E §. a 3.329/1920. M. E. sz. rendelettel megegyezően szabályozza a régi rendes perekben követendő eljárást. Új a §. 5. és 7. pontja, amely ezekben a perekben a törvényszék elsőfokú ós a kir. ítélőtábla másodfokú ítélete ellen a fellebbezést korlátozza, Összhangban a 31. §-ban foglalt felieb^ bezési és felülvizsgálati korlátozással. Új továbbá a 8. pont, amely a régi perek szünetelésének megszorításával e perek gyors befejezését kívánja elérni. 45. §. Az 1912 : LV. t.-c. 1—4. §-a a tengerészeti ügyeket kizárólag a fiumei bíróságok hatáskörébe utalta. Miután Fiume elszakadt Magyarországtól, a hatáskört ezekben az ügyekben újra kell szabályozni. Célszerű, hogy ezek az ügyek egy bíróságnál ösc?zpontosíttassanak, ahol szakszerű elintézésük biztosítható. A §. ezeket az ügyeket a budapesti kir. törvényszék, illetőleg a budapesti központi kir. járásbíróság hatáskörébe utalja ; egyebekben némi módosítással átveszi az 1912 : LV. t.-c. rendelkezéseit, elhagyván a tengeré­szeti perenkívüli ügyekre vonatkozó 4. és a révhivatalok hatáskörét meg­szabó 5. §-t, amelyek most már tárgytalanok. II. Végrehajtási eljárási rendelkezések. 46. és 47. g. Az 5.05Í/1917. M. E, sz. a. kibocsátott rendelet (Igazság­ügyi Közlöny XXVI. évf., 623. 1.) a köz- és magánalkalmazottak fizetésére, nyugdíjára, vagy egyéb szolgálati járandóságaira vezetett végrehajtás alól mentesített legkisebb összegeket felemelte. A végrehajtási eljárásra vonatkozó e rendeletnek hatály vesztése minde­nekelőtt szükségessé teszi a végrehajtási eljárást szabályozó törvényekben megállapított értékhatárok új szabályozását. Ezt teszi a 46. §., amely az értékhatárok megállapításában tekintettel van a korona értékének nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom