Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám. Ill papírokon alapuló követelés elévülése a háború befejeztével irányudó. A 17. §. a rendeletekben foglalt külön jogszabályokat fenntartandóknak véli és ezért ezeknek a kérdéseknek rendeleti úton szabályozására az igazságügyminiszternek felhatalmazást ad. III. FEJEZET. Igazságügyi szervezeti rendelkezések. Ez a fejezet (18—30. §-ok) a bírósági szervezet, az ügyvédi, közjegyzői szervezet és az egységes bírói és ügyvédi vizsga tekintetében foglalja törvénybe a kivételes hatalom alapján kibocsátott azokat a rendelkezéseket, amelyeknek fenntartására szükség van és néhány új rendelkezést javasol, amelynek szükségessége újabb törvényeink következtében merült fel. . I. Bírósági szervezet. 18., 19. §. A kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920: XX. törvénycikk a járásbírósági elnöki és alelnöki állást rendszeresítette, az 1922:1. t.-c. 28. §-a pedig a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél és a pestvidéki kir. törvényszéknél is másodelnöki állást rendszeresített. : Ennek következtében szükségessé vált a bíróságok felügyeletét és vezetését, továbbá a vezető helyettesítését e törvényekkel összhangban rendezni. Ezt tartalmazza a 18. és a 19. §. 20. §. Az egyes kir. bíróságok hatóságának az eljárásban akadályozott bíróságok területére kiterjesztéséről és a kir. bírósági kirendeltségek felállításáról szóló 6.930/1920. M. E. sz. (lg. Közi. XXIX. évf. 506. 1.) rendelet szabályait foglalja törvénybe a 20. §. ; ennek a rendeletnek az alapján bocsáttatott ki a 35.400/1920. I. M. számú rendelet (Igazs. Közi. XXIX. évf. 722. 1.), mely azoknak a területeknek az illetékes bíróságát állapította meg, amelyeknek illetékes bírósága a békeszerződés rendelkezései folytán elszakított területre került; egyes rendeletek pedig a gyakorlati szükséglet kielégítésére Baján törvényszéki, Putnokon és Vásárosnaményben pedig járás-r bírósági kirendeltségeket állítottak fel. Minthogy az igazságszolgáltatás érdeke megkívánja, hogy míg a törvényhozás a birói szervezetet nem rendezi, a bíróságoknak e rendelettel szabályozott hatósága megmaradjon és az ország egész területén felmerülő minden jogvitának meglegyen az illetékes bírósága, továbbá, hogy a jövőre felmerülő esetleges rendkívüli események alkalmával is mód legyen az illetékes bíróság meghatározására, a 20. §. erre törvényi alapot ad. 21. §. A bírói és ügyészi hivatalra kinevezéshez a képesítő vizsga után az 1912: VII. t-c. 1. §-ának 2. bekezdésében megkívánt 2 évi utólagos gyakorlatot az 5.996/1918. M. E. számú rendelet (Igazs. Közi. XXVII. évf. 603. 1.) 1. §-a törölte el, amidőn a vizsga letétele előtti gyakorlatnak : addigi három évi idejét egy évvel meghosszabbította. Minthogy a javaslat a .négy évi előzetes gyakorlatot fenntartja (28. .jg.), a rendeleti intézkedés törv^nybie foglalása annyival is inkább indokoltamért az utólagos gyakorlat általájbaji nagy ellenszenvet váltott ki és nem bizonyult célszerűnek..