Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

112 123. szám. 22. §. A megcsonkított ország bíróságainak ügyforgalma még nem alakult ki és nem állandósult ; ezért többször előfordul az, hogy egyes bíróságok túl vannak terhelve, másoknál viszont munkaerőfelesleg van. Hogy ilyen esetekben, valamint olyankor, amikor a munkaszaporulatot csak időleges körülmények okozzák, ne kelljen az egyes bíróságoknál rendszeresített birói állásokat ideiglenesen szaporítani vagy csökkenteni, szükséges a bíróságok munkaterhónek helyes megosztását elősegítő ideiglenes áthelyezések és kirendelések tárgyában kibocsátott 8.762/1920. M. E. az. a. tett (Igazs. Közi. XXXIX. évf. 605. 1.) rendelkezésnek törvénybe foglalása. Ez a rendelkezés a birói függetlenség sérelmével nem jár, mert az áthelyezés vagy kirendelés csak az ítélőbíróbeleegyezésével történhetik. 23. §. A bírósági végrehajtót megillető díjakat szabályozó 1871 : LI. törvénycikkben megállapított összegek a gazdasági viszonyokban beállott változások következtében már régen idejüket multák, minek következtében ezeket a díjakat a kivételes hatalom alapján kibocsátott minisztériumi rendeletek újra szabályozták. Az ebben a tárgyban most hatályban lévő rendelkezéseket a 2.782/1922. M. E. számú (Igazs. Közi. XXXI. évf. 77. 1.) ós a 9.580/1922. M. E. számú (Budapesti Közlöny 1922. évi 272. sz.) rendeletek tartalmazzák. Minthogy a pénz értékének hullámzása még mindig tart, célszerű a díjak, megállapítását jövőre is rendeleti szabályozás körébe utalni. II. Ügyvédi és közjegyzői szervezet. 24. §. Ezt a §-t ugyanaz indokolja, mint a 21. §. rendelkezését. 25. §. Az 1874: XXXIV. törvénycikk az ügyvédek elleni fegyelmi eljárást szabályozva, nem ad módot arra, hogy a székhelyüktől távollevő ügyvédek ós ügyvédjelöltek ellen fegyelmi eljárást lehessen folytatni, olyan esetben, amikor a vádlottal érintkezni nem lehet. Az úgynevezett tanácsköztársaság alatt vagy ezzel összefüggő ügyben tanúsított magatartás miatt induló fegyelmi ügyekben az ilyen ügyvédek elleni eljárást ügygondnok kirendelése útján lehetővé tette a 8.263/1920. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf. 567. 1.), amelynek rendelkezéseit fenntartani ós egyébfegyelmi esetekre kiterjeszteni szükséges. 26. és 27. $. A budapesti ügyvédi kamara tisztviselőinek és választmányi tagjainak számát szaporította a 6.351/1918. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXVII. évf. 608. L), amely nem alapszik ugyan a kivételes hátalmon, de törvénybe foglalása az 1920:1. t-c. 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében szükséges. Minthogy a rendelet a gyakorlatban bevált, fenntartását az ügyvédi kamara kéri és minthogy hasonló kérelmet egyes vidéki ügyvédi kamarák továbbá a közjegyzői kamara is nyilvánítottak, ebben az irányban megfelelő rendelkezés indokolt. III. Egységes birói és ügyvédi vizsga. 28—30. §. E §-ok törvénybe foglalják mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek a vizsgára bocsátás előfeltételei, a katonai szolgálatnak az előkészítés idejébe beszámítása és a vizsga megosztva letételé tárgyában tettek. Ezek közül a rendelkezések közül ez idő szerint is hatályban vannak a következők: