Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám. 109 Aki eltartását perrel kénytelen kikényszeríteni, rendszerint a sürgős szükség helyzetében van és a per folyama alatt sem tud életszükségleteinek fedezéséről maga gondoskodni. Szükséges tehát, hogy a bíróság sürgős esetben arról is gondoskodhassék, hogy a szükséget szenvedő egyén a tartáshoz még a per megindítása előtt is peren kívüli ideiglenes intézkedéssel hozzájusson. Ezt biztosította az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelméről szóló 3.982/1916. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXV. évf., 496. 1.), amelynek lényeges rendelkezéseit veszi át a 3. §. 4. §. Az idézett rendelet továbbá a polgári törvénykönyv bizottsági szövegének 226. §-ával megegyezően arról is gondoskodik, hogy a házasságon kívül született gyermek atyjától a gyermeknek járó tartásdíjon felül az anya a szüléssel járó költséget, valamint az ezt megelőző és közvetlenül követő időben az ő eltartásával járó költséget is követelhesse. E szabályt az utolsó bekezdéssel kiegészítve veszi át a javaslat 4. §-a. 5. §. A 3. §, indokolásában már felhozott körülmények indokolttá teszik azt is, hogy a házasságon kívül született gyermek részére járó tartás már a gyermek születése előtt biztosítható legyen legalább arra, a javaslat szerint három hónapi időre, amennyi időt a tartási igény érvényesítése előreláthatólag igénybe fog venni. Az idézett rendeletnek ezt a szakaszát, amely a polgári törvénykönyv bizottsági szövegének 227. §-ában is megvan, veszi át a javaslat 5 §-a. 6—10. §. Az eddig ismertetett anyagi jogszabályokkal kapcsolatosan e §-ok az idézett rendelettel megegyezően a szóban lévő tartási követelések érvényesítésének módját, a bírósági eljárás részleteit, ebben az eljárásban indokolt esetben a szegénységi jog megadását és arra az esetre, ha kiderül, hogy a bírói ideiglenes határozatnak nem volt jogos alapja, az e határozat alapján teljesített szolgáltatás visszatérítését szabályozzák, 11. §. E §. az alapítványi törzsvagyon biztosítása tárgyában 9.871/1921. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf. 780. lap) foglalja törvénybe. A rendelet azt akarta meggátolni, hogy egyes közérdekű alapítványok vagyonát idegen célok érdekében az alapító akaratával ellentétesen tulajdonképeni céljától és rendeltetésétől — esetleg a vezetőség intézkedésével-—- elvonják. Ennek a rendelkezésnek a fenntartása mindaddig szükségesnek mutatkozik, amig az alapítványok ügyét véglegesen nem rendezik. Mihezkópest a javaslat e rendelkezéseket átveszi. 12. és 13. §. Az 598/1920. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf. 7. lap) 3. §-a a bírói letétek kamatozását 1920. évi január hó 1-ótől kezdve megszüntette s ugyanettől az időponttól kezdve megszüntette a készpénzből álló bírói letétek után őrzési díj számítását. A kincstár érdekét szolgáló e rendelkezésnek, amely abból indult ki, hogy a kincstár a letétet a fél érdekében őrzi meg, a fenntartása a mai viszonyok közt is indokolt. A bírói letétek kamatozásának megszüntetése azonban sérelmes helyzetet idézhet elő olyan esetben, amidőn valakit a bírói letétben levő készpénzösszegnek haszonélvezete illet meg. Ebben az esetben ugyanis kamatozás hiányában a haszonélvezeti jog nem érvényesülhet. Ezen a helyzeten kívánt segíteni a 2764/1921. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyam 231. lap) úgy, hogy a fél a bírói letétben lévő készpénzösszeget a m. kir. postatakarékpénztárban kamatozó takarókpénztári betétként helyezze el és -a betéti könyvet vegye bírói letétbe. E szabályt veszi át a 13. §. némi „kiegészítéssel.