Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

91. szám. 141 Melléklet a 01. számú irományhoz. Indokolás ,.a mérnöki rendtartásról" szóló törvényjavaslathoz. A) Általános indokolás. I. Bevezetés. A mérnöki munkakör fokozatos bővülése és folyton növekvő közgadasági jelentősége egyre jobban és jobban érezhetővé tette annak a helyzetnek a visszásságát, hogy a hazánkban dívó gyakorlat szerint a mérnöki és azzal rokon címeket bárki is szabadon fölvette és használta s a mérnöki és rokorimunkakörökben bárki is szabadon, minden előképzettség és előzetes gyakorlat igazolása nélkül, a közérdeknek igen gyakran nem kis kárára, tetszése szerint működhetett. A mérnöki rendtartásról SZÓÍÜ COI vény javaslat, illetőleg az annak alapján alkotandó törvény célja az, hogy e visszás állapotokat megszüntetve, szabályozza egyrészt a mérnöki cím viselésének jogosultságát, másrészt minden méltánylandó körülmény figyelembe vételével bizonyos okszerű szabályokat állapítson meg a mérnöki gyakorlat terén s e kérdések rendbe-htartására a mérnöki kamara intézményének megalkotásával egy az élettel szoros nexusban álló s éppen ezért életképes önkormányzati szervet teremtsen. A mérnöki cím és gyakorlat jog rendezésére, s e célból mérnöki kamara létesítésére irányuló törekvés sem nálunk, sem a külföldön nem új keletű. Hazánkban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1878-ban foglalkozott először e kérdéssel, s különböző többszörös szünettel megszakított tárgyalások után több mint két évtizede, 1900-ban jelent meg a kérdés első ízben a nyilvánosság előtt, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által előterjesztett konkrét ' törvénytervezet formájában, megelőzve ezzel a külföld összes államait. Bár a javaslat ebben az első formájában nem tudta a kérdés minden részletét közmegnyugvásra megoldani, annak az elsőség maradandó dicsőségén kívül meg volt az a kétségtelen nagy érdeme is, hogy széles körökben megindította az eszmecserét a javaslat vitatható pontjai felett, s azzal, hogy szóra bírta azokat az érdekeket amelyekre nézve a javaslat, valóban vagy képzeletben, sérelmesnek látszott. A tervezettel a kormány hivatalosan is foglalkozott, de részint az érdekeltek felszólalásai, részint a politikai viszonyok változásai miatt évek -teltek el, amíg, 1906-ban a kérdés újból komoly tárgyalásra került. Ekkor a kereskedelmi kormány az