Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-67. Törvényjavaslat a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről
182 67. szám. A 3. §-hoz. Ez a §. '— az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. t.-c. 1. §-ának utolsó bekezdéséhez hasonlóan — büntetés alá von s a kísérletre vonatkoz6 szabályok szerint büntet egyes oly veszélyes tevékenységeket, amelyek — így a bűncselekmény elkövetésére felhívás, ajánlkozás, összebeszélés vagy egyesülés — ily különös rendelkezés nélkül az előkészületi cselekmények körébe esnének ós büntetlenül volnának elkövethetők, holott társadalmunk védelme az ily cselekményekkel szemben megköveteli, hogy azok már csirájukban legyenek elfojthatok. E § továbbá á vállalat tulajdonosának (vezetőjének), illetőleg a megbízónak büntetőjogi felelősségéről rendelkezik abban az esetben, ha a bűncselekményt a vállalat alkalmazottja vagy a, megbízott követte el. E felelősség akkor áll fenn, ha az alkalmazott vagy a megbízott a bűncselekményt a vállalat üzletkörében illetőleg a megbízás körében a vállalat tulajdonosának (vezetőjének) vagy a megbízónak tudtával követte el, vagy az utóbbit a vállalat vezetéséből folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelesség teljesítésében szándékos mulasztás terheli. A á. §-hoz. Az 1. §. utolsó bekezdésében megállapított mellékbüntetések hatályosságának fokozása végett szükséges, hogy büntetés alá essék az, aki a bíróság ítéletében vele szemben alkalmazott mellékbüntetést megszegi vagy kijátssza. E mellékbüntetéseknek ugyanis nem csak a megtorlás, hanem főleg a megelőzés a céljuk; az újabb cselekmény elkövetése elé az ily mellékbüntetésben állított akadályt azonban megfelelő büntetőjogi jogkövetkezmény nélkül az ily cselekményekre vetemedő egyénekkel szemben erőtlennek kell tekintenünk. Az 5. §-hoz. Ez a §. a Btk. 7. §-ának alkalmazását rendeli el, amire azért van szükség, mert egyébként a jelen javaslat alá eső cselekmények nem volnának büntethetők abban az esetben, ha azokat külföldön követik el. A 6. §-hoz. Ez a §. az eljárási rendelkezéseket tartalmazza, A javaslat a budapesti kir. büntető törvényszéknél szervezett uzsorabíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá utalja a javaslatba hozott összes büntetendő cselekmények tekintetében az eljárást. A cselekményeknek az uzsorabíróság elé utalását e cselekmények természete indokolja. Az említett uzsorabíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének megállapítását pedig két nyomós ok követeli meg; nevezetesen, hogy az ily cselekmények elkövetésétől főleg Budapesten kell tartani, továbbá hogy vidéki bíróságnál az eljárás szakszerűségét csak aránytalan nagy költséggel és főleg csak az eljárás elhúzódásával lehetne megvalósítani, pedig ily ügyekben, amelyek meg-