Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-63. A pénzügyi bizottság jelentése "az általános kereseti adóról" szóló 36. számú törvényjavaslat tárgyában
63. szám. 135 9. §• Az általános kereseti adó kivetéséhez való jog elévül, ha az adót az adóbevallás beadásának, illetve az adóbevallásból kihagyott foglalkozás vagy jövedelem után járó adót az eltitkolás felfedezésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki. II. Fejezet. Az adóalap meghatározása. 10. §. (í) Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben •elért tiszta jövedelem. (2) A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. (3) Ha a kereset- vagy jövedelemforrásnak még nincs évi jövedelme, az első év yégéig az adókivetés szünetel. Az első évben elért jövedelem szolgál az adókötelezettség első és második évére adóalapul. Ha a vállalat a naptári év folyamán kezdte meg működését, a csonka évre az abban az évben tényleg befolyt tiszta jövedelem az adóalap, míg a következő évre az arányosan átszámított egy teljes évre eső jövedelem után kell az adót kivetni. (4) Ha az adózó szabályszerű üzleti vagy gazdasági könyveket vezet és üzlete, iparvállalata vagy gazdasága jövedelmét hitelesített nyereség- és veszteségszámla, bemutatásával bizonyítja, adóalapul szolgáló tiszta jövedelmét a 11. §. rendelkezéseinek figyelembevételével a nyereség-veszteség számla alapján kell megállapítani és amennyiben az üzem gazdasági éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell kivetni. (5) A jövedelemnek évközi emelkedése vagy apadása a kivetett adót nem módosítja. (Ö) A jelen szakaszban foglalt rendelkezésektől eltérőleg abban az esetben, ha az adó megállapítása nyereség- és veszteségszámla (könyvkivonat) alapján történik, azoknál a belföldi kereskedelmi és ipari vállalatoknál, amelyeknek a külföldön is van telepük, s amelyeknél az üzlet a belföldről a külföldi telepre is kiterjed, az egyik államban lévő telep által vásárolt árúknak a másik államban történt eladásából származó nyers bevételek, valamint az ezen bevételeknek megfelelő kiadások viszonosság esetében (5. §.) az érdekelt telepek között egyenlő arányban osztandók fel ; ugyancsak eszerint kell eljárni viszonosság esetében az ilyen külföldi kereskedelmi vállalat belföldön lévő telepének megadóztatásánál is. (7) A pénzügyminiszternek indokolt esetekben joga van az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket viszonosság nélkül is alkalmazni. 11. §• (1) Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből a következő tótelek vonandók le:
