Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-63. A pénzügyi bizottság jelentése "az általános kereseti adóról" szóló 36. számú törvényjavaslat tárgyában

• 136 63. szám. 1. az üzemi kiadások, mint például az anyagkészlet és az árukészlet beszerzésére, karbantartására, megújítására, pótlására és kezelésére fordított kiadások, ideértve az alkalmazottak lakásául szolgáló épületeknek költségeit is, továbbá az alkalmazottaknak, munkásoknak járandóságai; az üzletbér, az üzlet fentartására (vitelére) fordított kiadások, csőd esetében a esőd vitelével felmerült költségek; 2. a házadó alá nem eső épületek, gépek, valamint az egyéb holt leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi tartalékolások vagy leírások, amennyiben ezek az üzleti kiadások között — karbantartás vagy pótlás címén — már elszámolva nincsenek. Ezen a címen levonásnak csak akkor van helye, ha az adózó jövedelmét hitéig nyereség-veszteség számlával bizonyítja. Ha a tartalékolás vagy a leírás nagysága ellen aggály merül fel, a pénzügyigazgatóságnak (a dó felügy élőnek) jogában áll az összeget a kivetés során az adózó költségére könyvvizsgálat vagy helyszíni vizsgálat útján—esetleg szakértők meghallgatásával, bányavállalatnál szükség eseté­ben a m. kir. bányakapitányság közbenjöttével — megállapítani. A könyv­vizsgálatnak vagy helyszíni vizsgálatnak megakadályozása, illetőleg meghiú­sítása esetében kifogásolt vagy nem tisztázott összegeket az elsőfokú kivetés során adóalapul kell venni; 3. az adóévet közvetlenül megelőző üzleti évben szenvedett üzleti (üzemi) veszteségek, a behajthatatlan követelések abban az esetben, ha az adózó jövedelmét hiteles nyereség- és veszteségszámlával bizonyítja, amely behajt­hatatlan követelések azonban nyilvántartandók és amint utólag egészben vagy részben mégis befolynak, az adózó által külön kimutatandók és azokat annak az évnek jövedelméhez kell hozzászámítani, amelyben befolytak; 4. a tényleg fizetett kamarai illetékek és kárbiztosítási díjak, továbbá az üzletet (üzemet) terhelő állami és községi (városi) közvetett ós forgalmi adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és összes költségek, amelyeket az adózó a gazdasági, ipari és egyéb, az adó alá eső haszon­hajtó foglalkozás érdekében tartott alkalmazottak (cselédek) után fizet; 5. az üzlet érdekében keletkezett adósságoknak és egyéb üzleti (üzemi) terhek kamatai, amelyek a jövedelmet apasztják; 6. az első adóévben az első szervezés (alapítás) alkalmával felmerült költségek, amelyek közé azonban a felszerelés költségei (2. pont) nem sorozhatok. (2) A bányatörvény alá eső bányavállalatoknál ilyen levonható tételeknek veendők különösen: a) a tényleg fizetett társpénztári járulékok és a társpenztáraknak juttatott hozzájárulások, a kárbiztosítási díjak, a balesetbiztosító pénztári járulékok, a munkásjóléti intézményeknek (alapoknak) juttatott hozzájárulások, az egyházi,, iskolai ós községi célokra fizetett járulókok (a községi pótadó kivételével), továbbá a bányamegyei intézmények, segédvájások (segédhajtások), al- és­megyetárnák költségeiben való részvétel, az igénybe vett bányaszolgalmakért adott kárpótlás, a bányahaszonbérek, a bányaműveléshez szükséges bele­egyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési járulékok), a bányamértékilleték (telekdíj), a zártkutatmány (szabadkutatás) után fizetendő felügyeleti illeték, végül a szénjogi térilleték, amennyiben mindezek nem ingyenes szolgáltatások ; b) a föld tulajdonosa részére a szénjogok végleges átengedéseért fizetett vételárnak évenként 2 ü /o-a mindaddig, amig az évenkénti levonások összege az egész vételárat ki nem meríti. (p). Az előző bekezdés b) pontjában említett vételárnak évenkénti 2°/o-át csakis abban az esetben lehet levonni, ha az adóköteles a föld tulajdonosával

Next

/
Oldalképek
Tartalom