Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.
Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról
28 2. szám. kétségen felül áll, Ugyanezért a záloglevelekre nézve érvényben levő telekkönyvi kiváltságok a szóbanforgó jelzálogkötvényekre is kitérj esztetnek s a jelzálogkötvények a pupilláritáson kívül alkalmasaknak nyilváníttatnak arra, hogy 1. azok alapján az 1897 : XXXII. t.-c. 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon az idézett törvény alá eső címleteket kibocsátó intézetek az általuk tulajdonjogilag megszerzett és az intézet birtokában meglevő ily jelzálogkötvény címletek névértéke erejéig az 1897 : XXXII. t.-c. hatálya alá eső kötvényeket bocsáthassanak ki anélkül, hogy ezt alapszabályaikban külön megjelölnék, 2. hogy ezekbe a m. kir. postatakarékpénztárnak a folyó szükségleteket meghaladó takarókbetétei (1885 : IX. t.-c. 5. §.) és a csekk- és clearingforgalomban befolyó betétösszegek (1889 : XXXIV. t.-c. 4 §.), a postatakarékpénztár tartalékalapja és a betótmaximumot meghaladó betét részösszegei ós kamatai gyümölcsözőleg elhelyeztessenek, végre 3. arra, hogy záloglevelek (1876 : XXXVI. t.-c. 6. §.) és az 1897 : XXXII. t.-c. batálya alá eső kötvények (1897 : XXXII. t-c. 9. §-a) külön biztosítására rendelt alapok elhelyezésére és jövedelmezővé tételére szolgáljanak. A kölcsönök, valamint a kölcsönkötvények a törvényben részletezett adó- és illeték. kedvezményekben fognak részesíttetni. A kölcsönkibocsátás egyelőre legfeljebb 1.000 millió korona névérték erejéig történnék s a kibocsátással a Magyar Pénzügyi Szindikátust szándékozom megbízni, amely ez esetben az 1875 : XXXVII. t.-c. 62. §-a alá eső alkalmi egyesülésből szövetkezetté fog átalakulni, hogy jogi személyiséggel bírva, a kibocsátást célirányosabban bonyolíthassa le. Ez a szövetkezet ugyanazokkal az adó- és illetékkedvezményekkel ruházandó fel, amelyek az 1898 : XXIII. és az 1920 : XXX. t.-cikkek értelmében az Országos Központi Hitelszövetkezetet megilletik. 20. §-hoz. A magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról szóló 1921 : XXVI. t.-c. 3. §-a értelmében a közalapoknak és közalapítványoknak, gyámpónztáraknak és gyámpénztári tartalékalapoknak, közművelődési és közjótékonysági intézményeknek, egyházi és kegyes alapoknak, kény szertársulatoknak, valamint nyugdíjintézeteknek a tulajdonukat alkotó és a 9.390/1920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelmében ilyenek gyanánt megjelölt háborús magyar államadóssági címleteik helyett ugyanolyan névértékben évi 5°/o-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötvények adandók. Ugyanilyen kötvények adhatók az 1921 : XXVI. t.-c. 4. §-a értelmében a részvénytársaságok és szövetkezetek vagyon váltság alól mentes háborús magyar államadóssági címletei közül a 6 ü /o-os és 5 1 /2 ü /o-os címletek helyett is. Az idézett t.-c. 3. §-ának második bekezdése értelmében a jelzett célokra, szintúgy a törvényhozás által megállapítandó egyéb célokra, valamint az ingatlanok vagyonváltságának folyóvá tétele végett a vagyonváltsággal terhelt ingatlanokon az azokra kivetendő vagyonváltság erejéig jelzálogilag biztosítandó évi 5°/o-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötvények bocsáthatók ki azzal, hogy az évenkint kibocsátható ily kötvények összegét a költségvetési (felhatalmazási) törvény állapítja meg. Az 1921 : XXXIV. t.-c. 7. §-a szerint az ingatlanok vagyonváltságának folyóvá tétele céljából 3.500,000.000 korona névérték erejéig bocsáthatók ki,
