Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

2. szám. • 29 a vagyon váltsággal terhelt ingatlanokon az azokra kivetett vagyonváltság erejéig jelzálogilag biztosítandó ily 5°/o-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötvények vagy esetleg záloglevelek, ha t. i. ezek kibocsátása célirá­nyosabbnak mutatkoznék. Tekintettel arra, hogy ez a hitelművelet az 1921 : XL VI. t.-c. 2. §-ában foglalt megállapítás szerint egyelőre nem foganatosítható, a törlesztéses kölcsön­kötvények kibocsátását kizárólag a közalapok és az 1921 : XXVI. t.-c. 3. f §-ában megjelölt egyéb jogi személyek tulajdonában levő vagyonváltság alól mentes háborús magyar államadóssági címleteknek az idézett szakaszban imperative előírt, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek tulajdonában levő vagyonváltság alól mentes 6%-os és b 1 /2%-os háborús magyar államadóssági címleteknek a törvény 4. §-ában vagylagosan előírt kicserélése céljából kellene foganatosítani. Miután azonban a törvényben tervbe vett jelzálogi biztosítás az ilykép kiadandó törlesztéses kötvényekre nézve annak folytán, hogy a kötvény­kibocsátás nem az ingatlan vagyonváltság folyóvá tételével kapcsolatban hajtatnék végre, nem volna lehetséges, s így a törvénynek az a célzata, hogy a vagyonváltság alól mentes háborús államadóssági címletek helyett a rendes állampapíroknál jobban fundált értékpapírok adassanak a jogosultaknak, nem volna megvalósítható, célszerűnek látszik úgy az 1921 : XXVI. t.-c. 3. §-ában megjelölt jogi személyek vagyonváltság alól mentes háborús magyar államadós­sági címletei helyett kiadandó, mint a részvénytársaságok és szövetkezetek vagyonváltság alól mentes 6-os és 5 1 /2%-os háborús magyar államadóssági címletei helyett kiadható 5%-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötvények kibocsátását mellőzni és e helyett a jogosultakat háborús államadóssági címleteik kamatozásának 5%on alóli csökkenéseért annyi névértékű nosztrifikált hábo­rús államadóssági címlet tulajdonukba adásával kárpótolni, amennyinek a tényleges kamatozása hozzáadva a tulajdonukban volt vagyonváltság alól mentes háborús államadóssági címletek tényleges kamatozásához ez utóbbit a címletek eredeti névértéke után számítandó 5°/o-os kamatozásra egészíti ki. Az 1921 : XXVI. t.-c. 4. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a rész­vénytársaságok és szövetkezetek vagyonváltság alól mentes 6°/Q-OS és 5 1 /2°/o-os háborús magyar államadóssági címletei vagylagosan az 1925. óv végéig lekötött 5%kal kamatozó könyvadóssággá alakíthatók át, önérthetőleg érin­tetlenül fenmarad. Miután a vagyonváltság alól mentes címletek kamatozásának pontosan 5°/ora való kiegészítése a legritkább esetekben lesz technikailag lehetséges, a törvényszakasz fentebb ismertetett rendelkezését olykép szándékozom végre­hajtani, hogy legalább annyi névértékű címletek adassanak a jogosultak részére, hogy a kamatozásnak a fentebbiek szerint 6%-ra leendő kiegészítése minden esetre eléressék. 21. §-hoz. Az 1920 : III. t.-c. 4—10. §-ai értelmében az Osztrák-magyar bank jegyeire alkalmazott magyar felülbélyegzés utánzása, úgyszintén ily utánzott felülbélyegzésű bankjegyeknek tudatos forgalomba hozatala büntetendő cse­lekmény és ezért a bűnvádi eljárást a hamis felülbélyegzésű bankjegyek benyújtóival szemben minden esetben meg kellett volna indítani. Hogy a felülbélyegzés további hamisításának útját állja, a pénzügy­miniszter a bankjegycsere befejeztéig a "belföldön benyújtott hamis magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom