Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.
Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról
2. szám. 27 zeinek növelésére megfelelő bevétel álljon rendelkezésre, másrészt pedig azért, mert a megindítani kívánt lakásépítési akció céljaira felveendő kölcsön kamatszükséglete is biztosítandó volt. A jelen törvény értelmében a 60o/o-ra felemelt házhaszonrészesedés 1 /;j-t, de legalább is 60 millió K-t az állami lakásépítés céljaira kibocsátandó kölcsön.tőke és kamat törlesztésére kívánom a jelen törvény 17. §-a szerint fordítani. 18. ós 19. §-hoz. A lakásépítés előmozdítására tudvalevőleg az állami kislakások építéséről szóló 1921 : XXXVI. t.-c. szerint 300 millió korona hitel engedélyeztetett, amely az 1921 : LI. t.-c. értelmében a városok (községek) által építendő kislakások építési költségéhez való állami hozzájárulásra is felhasználható. Ez a 300 millió korona azonban a jelenlegi viszonyok között kevés s ezért oly intézkedések megtételét tartom szükségesnek, amelyek az építkezésnek nagyobb mórtékben való foganatosítását lehetővé teszik. Az építkezéshez szükséges tőkét a jelenlegi viszonyok között záloglevelek útján nem lehetne biztosítani, a záloglevelek kibocsátásánál megkívánt feltótelek megkönnyítését pedig a jövőre való tekintettel igen veszélyesnek tartanám, mert ez árthatna zálogleveleink régi, jól megalapozott hírnevének s ezért oly megoldást igyekeztem keresni, amely mellett az építkezés finanszírozása, bár nem záloglevelek, de éppen oly biztonságot nyújtó értékpapírok kibocsátása útján lehetővé válik. Ezt a célt vélem elérhetni az úgynevezett »jelzálogkötvények« kibocsátásának lehetővé tételével, amelyek az alábbiakban előadottakra való tekintettel kétségkívül elsőrendű befektetési papírok lesznek. A jelzálogkötvények biztosítására ugyanis az 1921 : XV. t.-c. értelmében az államkincstárnak átengedett váltságrészvények, illetve az azok értékesítéséből befolyt vagy még befolyó ellenérték lekötésével több 100 millió korona értékű külön alap létesíttetnék s a jelzálogkötvények csak az ezen külön biztosítási alap tulajdonát képező vagyon forgalmi értékének kétszerese erejéig lennének kibocsáthatók. A kölcsönök biztosítására szolgálnának: a) a kölcsönből létesítendő építkezésekre szolgáló ingatlanok, ^továbbá ezeknek tartozékai, mindennemű haszonvétele, haszonélvezete és bérjövedelme ; b) az állam, állami intézetek, közterhek kivetésére jogosult testületek, vagy társulatok s más hitelt érdemlő jogi vagy természetes személyek részéről minden feltételtől mentesen vállalt az a kötelezettség, hogy esedékességükkor pontosan kiegyenlítik a kölcsön tőketörlesztési, kamat és kezelési költség szükségletének fedezésére szükséges összegeknek azt a részét, amely az a) pont értelmében lekötött jövedelmekből bármely okból tényleg nem fedeztetnék. A kincstári haszonrészesedés címén szedett összegből l /s rész, de legalább évi 60 millió K mint az előző 17. §. értelmében lekötött bevétel, a kölcsönök tőketörlesztési, kamat ós kezelési költség szükségleteinek fedezésére fog fordíttatni és minthogy az állam ily módon garantálja a jelzálogkötvények birtokosával és az ezeket kibocsátó intézettel szemben a jelzálogkötvények szelvényeinek ós a visszafizetéskor esedékessé váló címleteknek a beváltását, nyilvánvaló, hogy olyan értékpapírról van szó, amelynek bonitása minden **
