Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

26 2. szám huszonötszörösére kivánom felemelni s ennek megfelelően a szónjogi területek fokozatos díjtóteleit a mai díjtételek háromszorosára. II. Az 1867 : XVI. t.-c. XIII. cikke szerint az arany- és ezüstárúk finomsági tartalmára vonatkozó szabályok és azok feletti őrködés iránt Magyarország és Ausztria államterületén egyenlő elvek vétettek gyakorlatba. Az 1868 : XVHI. t.-c. 1. §-a szerint pedig a pénzügyminiszter felhatalmaztatok, hogy az 1867. évi január 1. napjától hatályban levő s az arany- ós ezüstkószítmények finomsági tartalmát, annak ellenőrzését és evégett eszközlendő fémjelzését tárgyazó szabályokat a törvényhozás további rendelkezéséig ideiglenesen érvényben tarthassa. Az 1868 : XVIII. t.-c. 1. §-ával érvényben tartott ezen szabályzat egyes szakaszait az 1875 : XV. t. c. módosította. Fenti szabályzat 12., 44. és 63. §-a, valamint az 1875 : XV. t.-c. 4. §-a szerint a tómjelzési illeték kg.-ónként a következő volt: Aranyrudacsoknál 2 (Kettő) o. é. forint. Ezüstrudacsoknál 1 (Egy) o. é forint. Aranyárúszereknól 24 (Huszonnégy) o. é. forint. Ezüstárúszereknél 3 (Három) o. é. forint. Aranyhuzaloknál 2-2 (Kettő egész, kettő tized) o. é. forint. Ezüst huzaloknál 2 (Kettő) forint. A fémjelzósi illetékek felemelésére az 1919 : I. néptörvény tartalmazott rendelkezéseket, melyek az 1920 : IV. t.-c. 26. §-a alapján nyertek törvényszerű megerősítést. Eszerint a belföldön készített, vala.mint a külföldről behozott arany- és ezüstárúszerek, huzalok és rudacsok finomsági tartalmának megvizsgálásáért és fémjelzéséért a következő fémjelzósi illetékek lettek megállapítva: . a) arany árúszerek, huzalok és rudacsok után kg.-ónként 1000 (Eg}^ezer) korona, b) ezüst árúszerek, huzalok és rudacsokért kg.-onként 200 (Kettőszáz) korona, c) aranyozott valódi (ezüst) huzalok után kg.-onként 210 (Kettőszáztíz) korona Az 1921 : XVL t.-c. 4. §-a a fenti arany- és ezüstárúszerek, huzalok és rudacsok fémjelzési illetékeit 1921. évi július hó 1-től kezdődő hatállyal a következőkben állapította meg: a) az arany árúszerek, huzalok és rudacsok után kg,-ként 2500 (Kettőezerötszáz) korona, b) ezüstárúszerek, huzalok és rudacsok után kg.-onként 300 (Háromszáz) korona, c) aranyozott valódi (ezüst) huzalok után kg.-onként 330 (Háromszázharminc) korona fémjelzési illeték szedendő. Ezen új megállapítás óta az arany és ezüst ára lényegesen emelkedett, úgyszintén jelentékenyen megnagyobbodtak a fémjelzéssel járó kiadások is, minélfogva indokolt a fémjelzési illetékek ujabb felemelése. 17. §-hoz. A kincstári házhaszonrészesedés alapja törvény szerint változatlanul az 1917. évi IV. lakbórnegyédben fizetett, vagy esetleg a későbbi legelső bérbeadás alkalmával fizetett évi bérösszeg. A házbéreknek a vonatkozó új szabályozás szerint leendő felemelése alkalmával a szóbanforgó részesedést is fel kell emelni, eg3^részt azért, hogy ily módon a közalkalmazottak lakpén-