Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-425. Törvényjavaslat a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantaki, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról

425. szám. 59 A mai visszás helyzetnek nem utolsó sorban éppen a túlzott összpontosí­tás az oka. Régi igazság, hogy kormányozni ugyan távolróJ, de igazgatni csak közvetlen közelből lehet. A helyszínén leginkább rendelkezésre állnak az összes adatok, a helyszinén eljáró hatósági szerv egyéb közfeladatokkal is terhelt tagjai rendes élethivatásuk érdekeinek sérelme nélkül intézhetik ezt a fontos ügyágat is, a lakóhelyhez közel eső intézkedő hatóságnál meg­jelenés jelenti a legkevesebb fáradtságot az ellátást igénylőre, a legkevesebb terhet az államra nézve. A javaslat rendelkezése szerint minden városban ós nagj^községben, minden körjegyzői székhelyen és a székesfővárosban minden kerületi elöljáró mellett működnék igónymegállapító bizottság, a szükséghez képest több is. Vita tárgyává tehető, hogy az igénymegállapító szerv ne a járásban legyen-e. Ezzel szemben az előtt az érv előtt hajoltam meg, hogy a járási szókhely a felmerült konkrét esettől igen távol van, és a távolságból eredő visszássá­gokat csak úgy lehetne kiegyenlíteni, ha a járási szerv községről-közsógre menve, a helyszínén látná el tennivalóit Ez azonban ugyanazon keret melletti megközelítőleg sem biztosítaná ugyanazt az eredményt, mint a községi szerv, és emellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy különösen az orvosi és élettani vizsgálatok szempontjából a járásonkint összeállított bizottság sem . lenne jobban felszerelve, mint a községi. A javaslat számol azzal, hogy sok esetben az igény megállapító bizott­ságok leküzdhetetlen nehézségekbe fognak ütközni. Ezekben az esetekben az igénymegállapító bizottságok bármely kórházat, gyógyintézetet, vizsgáló intézetet felhasználhatnak a tényállás megállapítására és ezzel olyan bizonyítási anyagot szerezhetnek be, mely előtt az igénylőnek meg kell hajolnia. Remélhető, hogyJfaz igénymegállapító bizottságok döntésében minden érdekelt fél meg fog nyugodni. Hiszen az igénymegállapító bizottságokban a, közigazgatási tisztviselőn kívül részt venne pártatlan szakértelmével az illetékes hatósági orvos és a rokkantérdekeltség képviselője is. A nagy közön­ség ellenőrzését testesíti meg az önkormányzat köréből vett két tag, az állam érdekeit védik az illetékes katonai parancsnokságnak a szükséghez képest megjelenő képviselői. Számolva azonban azzal, hogy a lehető tökéletes összetételű bizottságok is követhetnek el hibákat, valamint azzal a körülménnyel is, hogy a helyi behatások alól teljesen nem mentesíthető bizottságok esetleg a fél javára lesznek elfogultak, másrészt, mert senkit sem lehet elvonni attól, hogy jogosnak vélt igényét felsőbb hatóság előtt érvényesítse,-a javaslat gondoskodik arról, hogy az igénymegállapító bizottságok döntése hivatalból felülvizsgáltassék, de arról is. hogy a sérelmes határozat ellen a fél a jogorvoslat rendes útját vehesse igénybe. Az igónymegállapító bizottság ugyanis nemcsak a megállapítást végzi, hanem az igényjogosultat megillető járadékokra szóló utalványtervezetet is elkészíti, és azt felülvizsgálat, illetőleg érvényesítés végett a törvényhatóság első tisztviselőjéhez terjeszti fel. A törvényhatóság első tisztviselője átvizs­gálja a megállapításokat és utalványozás végett a pónzügyigazgatósághoz teszi át. Az utalványozásról értesíteni kell az igényjogosultat is, aki a sérel­mes határozat ellen fellebbezéssel élhet a népjóléti és munkaügyi miniszterhez. Természetesen az igény megállapításának megtagadása esetében a félnek ugyanez a lehetőség nyilik meg; kérheti az alispánnál igénye megállapítását abban az esetben is, ha az igónymegállapító bizottság őt elutasította. A jogerősen megállapított igényeket a községi, illetőleg körjegyző, 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom