Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
422. szám, 9 •"'•-V ••"..•••- • 4 (17) A választásra vonatkozó részletes szabályokat egyebekben a belügyminiszter rendeletben állapítja meg. 5. §. (í) Arra a közhivatalnokra, aki a választójogi szabályok értelmiben a választói névjegyzéknek nála őrizetben levő példányáról másolatot adni köteles és a másolat kiadására kitűzött záros határidő alatt akár a másolatot ki nem adja, akár a megtagadás késedelmét kellőleg nem igazolja, a közigazgatási -bíróság elnöke 500 koronától 20.000 koronáig terjedhető pénzbírságot szabhat. Ezen a bírságon felül fegyelmi úton való felelősségre vonásnak is van helye. (2) Aki a törvényben megállapított időben a választókerületben a választás céljára törvényellenesen zászlókat kitűz, vagy egyébként nyilvánosan használ, kihágás miatt 2.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Egy hónapig terjedő elzárással büntetendő: 1. aki párb vagy jelölt zászlaját vagy jelvényét templomra (imaházra), vagy állami, törvényhatósági vagy községi középületre, nyilvános iskola épületére, vagy ennek tartozékaira tűzi ki, valamint az is, aki azoknak ily helyekre való kitűzését elrendeli, vagy megengedi; 2. aki oly falragaszt, amely pártnak vagy jelöltnek felhívását vagy más hirdetését tartalmazza, az előbbi pontban említett helyeken kifüggeszt, valamint az is, aki az ily helyekre való kifüggesztést elrendeli vagy megengedi. Két hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki oly zászlót vagy jelvényt tűz ki, vagy használ nyilvánosan, amelynek - kitűzése vagy használata abból az okból, mert a magyar állammal vagy ennek törvényes intézményeivel szemben ellenséges irányzatot jelez, belügyminiszteri rendelettel tiltva van. A tilalalom ellenére kitűzött vagy használt zászlót vagyjelvényt, valamint a tilalom ellenére kifüggesztett falragaszt a rendőrhatóság, illetőleg a községi elöljáróság eltávolítani köteles. A tiltott zászlót vagy jelvényt el kell kobozni. (3) Aki választási körmenetet rendez, vagy pártünnepélyt hív össze, vagy rendez, vagy be nem jelentett, vagy meg nem engedett helyen vagy időpontban pártgyűlést hív össze vagy rendez, úgyszintén az, aki pártgyűlésen a rendet zavarja vagy a közrend fenntartása végett tett hatósági rendelkezésnek nem engedelmeskedik, — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és 20.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A rendőrhatóságnak azon tagja ellen, aki nyilvános választási pártgyűlós tartását nyilvánvalóan nem komoly okból gátolj a ? fegyelmi eljárásnak van helye. (4) Állami, törvényhatósági vagy rendezett tanácsú városi közhivatalban alkalmazott tisztviselőnek, úgyszintén községi (körjegyzőnek (segédjegyzőnek) tilos, hogy választási pártgyűlés összehívásában vagy rendezésében részt vegyen, valamint az is, hogy ily pártgyűlésnek elnöke vagy jegyzője légyen,, vagy ily pártgyűlóstől megbízást fogadjon el, végül hogy kép visel őj elültkörutazásában részt vegyen, vagy a választókat összegyűjtse és a szavazás helyére vezesse. Az ellen, aki e tilalmat megszegi, fegyelmi eljárásnak van helye. (5) Aki a választás idejére szeszes italoknak árusítása, kiosztása, vagy egyenkénti forgalombahozatalára nézve a jelen törvényben megállapított Az 1920 évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIII. kötet. 2
