Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
10 422. szám. tilalmat megszegi vagy kijátsza, 15 napig terjedhető elzárással, valamint 2.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (Ö) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és 20.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. aki a választás vagy szavazás színhelyen jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg; 2. aki a választás vagy szavazás színhelyén az odavitt botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása céljából veszélyes eszközt ragad; 3. aki a választás vagy szavazás színhelyén a rendet zavarja. (7) A jelen szakasz 4., 5., 7. ós 8-ik bekezdésében megállapított kihágások miatt az elj arás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt a választás befejezésétől számított harminc nap alatt feljelentette. (s) Az a választó, aki valamely jelölt ajánlásában részt vett és a jelen törvény ellenére újabb ajánlásban részt vesz, kihágás miatt 5.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt a választás befejezésétől számított harminc nap alatt feljelentette, (9) A szavazási kötelezettségnek alapos ok nélkül történt elmulasztása a jövedelmi adóval megnem rovottaknál 50 koronától 500 koronáig terjedhető, azoknál pedig, akik jövedelmi adóval vannak megróva, a választást megelőző évre jogerősen kirótt jövedelmi adó 10°/o-ának megfelelő pénzbírsággal büntetendő. A pénzbírság azonban 50 koronánál akkor sem lehet kevesebb, ha a választóra kirótt jövedelmi adó 10°/o-a az 50 koronát el nem éri. Szavazási kötelezettség elmulasztása miatt a rendőri büntetőbíróság a rendőri büntető eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. Az eljárás bűntető parancs kibocsátásával kezdődik. A másodfokú határozat ellen további fellebbviteli}ek nincs helye. (10) A választók összeírásának előkészítésénél, az összeírásnál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál ós végül a képviselőválasztásnál közreműködő, esküt (fogadalmat) tett minden közeg, ha a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi vagy kijátssza, a fennálló törvényes rendelkezések és különösen az 1918 : XVII. t.-cikk 160. és 161. §-a értelmében fegyelmi felelősséggel tartozik. (11) A választói jog bűntetőjogi védelme tekintetében az 1913 : XXIII. t.-cikknek rendelkezései irányadók, az 1918 : XVII. t.-cikk 162.—168. §-aiban foglalt módosításokkal. 6. §. Vegyes és átmeneti rendelkezések. (1) Az összeíró, a választási és a szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait abban az esetben, ha nem laknak működésük színhelyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait v a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. «v'' 'I A
