Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-430. Törvényjavaslat a magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról

430. szám. 129 Az ennek keretében mégis kiemelhető indokok a következők: Az 1. §-lioz. A csendőrség és rendőrség egyenruhás és fegyveres létszámának korlátozásaival kapcsolatban meg kellett állapítanunk az egyenruhát és fegyvert viselő tisztek és tisztviselők legmagasabb számát is. Viszont kifejezetten megállapítja a törvényjavaslat, hogy a rendőrhatóság polgári ruhás alkalmazottai s egyéb személyzete, ideértve a gépkocsivezetőket, kézbesítőket, szolgákat, szóval mindazokat, akik fegyveres szolgálatot nem teljesítenek, valamint a csendőrségnek polgári ruhás alkalmazottai nem esnek a létszámbéli korlátozás alá és így reájok a kiegészítési megszorítások nem vonatkoznak. így lehetővé válik, hogy a csendőrség és rendőrség karhatalmi szolgálatával össze nem függő szak-, irodai- és kezelési-, valamint a detektív szol gálát akadálytalanul elláttassák. Az egyenruhaviselésnek a polgári alkalmazottaknál való eltiltása nem terjed ki a szolgák és a velők egy tekintet alá eső személyzet szokásos formaruhájára. A 2.—3. §-okhos. Az önkéntesen vállalt szolgálati kötelezettségnek a magyar királyi honvédségre is kiterjedő elvéből következik, hogy a csendőrség ós rendőrség egyenruhás ós fegyveres személyzetének is önkéntesen ós meghatározott időtartamra kell szolgálati kötelezettséget vállalnia. Ezek az időtartamok az Ellenőrző Bizottság kívánságához képest állapíttattak meg. Ez a szolgálati kötelezettség nincs semmiféle vonatkozásban az állami rendőrség és a csendőrség tagjainak végellátási igényeivel, mert aki a vállalt szolgálati kötelezettségének leteltével kilép a csendőrség vagy rendőrség kötelékéből, nyugdíjra vagy végkielégítésre csak akkor tarthat igényt, ha annak a nyugdíjtörvényben megállapított egyéb teltételei is fennforognak. Ellenkező esetben kilépése az állásáról való önk éntes lemondással egyértelmű. A 2. és 3. §-ok egyéb rendelkezései azcknak az aggályoknak az eloszlatását célozzák, amelyek abban a tekintetben merülhetnének fel, hogy a csendőrség vagy a rendőrség által óvenkint nagyobb számban elbocsátott, fegyveres szolgálatra kiképzett egyének tartalékként szerepelhetnének. Bár ezek az aggályok minden alapot nélkülöznek, mert a csendőrség és a rendőrség legénységének kiképzése kizárólag a közbiztonsági szolgálat céljait szolgálja, s túlnyomó részben a törvények és egyéb anyagi ós alaki jogszabályok ismertetését s az erre vonatkozó rendszeres oktatást foglalja magában, a békeszerződésből eredő helyzet következtében a szóbanforgó rendelkezések felvétele nem volt mellőzhető. A 4—6. §-lioz. A rendőrség és a csendőrség által viselhető lőfegyverek nemének meghatározása a békeszerződés katonai intézkedéseivel áll kapcsolatban. Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. Xllf. kötet. 17