Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról

375. szám. 73 jóságára és teljességére nézve a m. kir. központi statisztikai hivatal által gyakorlandó ellenőrzést támogassák. A javaslat az árunyilatkozatok bevonásánál a nyilvános árúraktárak közreműködését is előírja. Jelenleg a nyilvános árúraktárak csak mint adatszolgáltatók szerepelnek s újítás a javaslatban az, hogy a beraktározó felekkel szemben adatgyűjtő közreműködésük e törvényben határozottan ki van mondva. Szükséges e rendelkezés azért, hogy a nyilvános árú raktárak a raktározó felekkel szemben a javaslatnak mindazon rendelkezéseit, melyek az árúnyilatkozatok beszolgáltatását ós azok jóságát hivatva vannak biztosítani, érvényesíthessék. Az árúraktáraknak ugyanis az adatgyűjtésben két irányban kell közreműködniök. Egyrészt, mint közvetlen adatszolgáltatóknak a vámhivatalokkal és a vasúti ós hajózási vállalatokkal szemben, mindazon küldeményeknél, melyek a raktározó felek rendelkezése folytán az árúraktárak címére külföldről érkeznek vagy a raktározó felek rendelkezésére az árúraktárak, mint feladók által külföldre továbbíttatnak. Másrészt mint adatgyűjtő szerveknek a raktározó felekkel szemben olyan esetekben, amikor a felek a külföldről érkezett árúknak a szállítási vállalatoknál való átvételénél vagy az árúk kiraktározása után történő továbbításánál az árúraktárak közvetítését igénybe nem véve, közvetlenül maguk járnak el. A szakaszban megjelölt adatgyűjtő szerveknek kölcsönös közreműködése világosan csak úgy ismertethető, ha általános körvonalakban leírjuk azt az eljárást, amellyel a rendelet előreláthatólag az adatgyűjtést részletesen szabályozni fogja. Az adatgyűjtés az egyes főbb forgalmi viszonylatokban a következőképen terveztetik : A) Adatgyűjtés a vasúti és hajózási forgalomban behozott árúknál. A behozott árúk végleges vámkezelése rendszerint a rendeltetési állomást megelőző helyen székelő vámhivatalnál vagy pedig magán a rendeltetési állomáson történik, még mielőtt a fuvarlevél szerinti címzett a küldeményt átveszi. Az előbbi esetben a rendelkezésre jogosult fél, aki a vámkezelésnél a címzett helyett eljár, a vámhivatalnak a behozatali árúnyilatkozatot is beszolgáltatja. A vámhivatal a vámvizsgálat folyamán az árúnyilatkozat adatait is ellenőrzi és a vámhivatali bélyegzőlenyomattal ellátott árúnyilatkozatot a fuvarlevélhez mellékelve a rendeltetési állomásra juttatja. Hasonló az eljárás akkor, ha a vámkezelés magán a rendeltetési állomáson, de a küldeménynek a címzett részéről való átvétele előtt történik. Ekkor ugyanis a vámhivatal a vámeljárásról szóló igazolással és a fuvarlevéllel együtt a felülvizsgált árúnyilatkozatot is átadja a vámkezelésnél eljáró rendelkezésre jogosultnak. Mindkét esetben a rendeltetési állomás a küldeményt csak akkor adja ki, ha a címzett a vámhivatal által felülvizsgált árúnyilatkozatot beszolgáltatja s szükség esetén még azokkal a bevallásokkal kiegészíti, amelyeik a vámkezelésnél közbenjáró közvetítőnek esetleg nem álltak rendelkezésére (kereskedelmi ós termelési származás, érték, tulaj donkép eni átvevő, a továbbszállításra vonatkozó adatok stb.). Ha egy más állomáson vámkezelt küldemény fuvarlevelével a rendeltetési állomásra árúnyilatkozat nem érkeznék, a rendeltetési állomás ennek a körülménynek megjelölése mellett a címzettől pótárúnyilatkozatot von be. A rendeltetése állomáson vámkezelt küldeményt pedig a szállítási vállalat csak akkor adja ki a címzettnek, ha az a vámhivatal által felülvizsgált árúnyilatkozatot beszolgáltatja. Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai.. XII. Vötet. io