Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról
80 375. szám. felsorolni. Az árúknak ilyen átvevők szerint tagozott bevallása nagy mértékben hátráltatná a statisztikai hivatal kiterjedt levelezését is, melyet az átvevő felekkel egyes bevallások helyesbítése vagy pótlása iránt folytat. A javaslat 13. §-ában foglalt tiltó rendelkezésnél fogva ugyanis már nem küldhetné meg e célra az egyes feleknek az eredeti árúnyilatkozatokat, mert azok névszerint megnevezett más felek árúira vonatkozó bevallásokat is tartalmaznak. A javaslat a tulaj donképeni átvevők közvetlen bevallásait nem veszi igénybe, kivéve a 2. §-hoz fűzött indokolásban felhozott olyan eseteket, amelyekben a vámeljárás és a spedicionális forgalom különleges alakulásai nem teszik lehetővé, hogy a behozatali árúnyilatkozatokat a címzett árúszállítási közvetítők állítsák ki. Ennek mérlegelésénél figyelembe vétetett ugyanis, hogy az áruszállítási közvetítők által beszolgáltatott árúnyilatkozatok, helyességét eléggé biztosítja a vámhivatali közegek ellenőrzése,, melyet a többnyire szigorúbb belső vámvizsgálat alkalmával és a kísérő vámokmányok figyelembevételével gyakorolhatnak. Egy további szempont pedig az volt, hogy a címzett árúszállítási közvetítők bejelentési kötelezettségének a tulaj donképeni átvevőkre való korlátlan átruházása a mai fejlett spedicionális gyüjtőforgalomban az árúkiadás lebonyolítására hátráltató kihatással lenne. A kivitelben azonban, amikor a szállítási vagy vámkezelési okmányon az árú feladójaként, illetőleg küldőjeként árúszállítási közvetítő van megjelölve, a szakasz második bekezdése a közvetítőt csakis általános összefoglaló árúnyilatkozatok kiállítására kötelezi. Az összefoglaló árúnyilatkozathoz a szállítmányozónak mellékelnie kell azokat az eredeti árúbejelentéseket, melyeket a tulaj donképeni küldők e célból kiadott külön űrlapokon kiállítani és az árúi hovászállítására vonatkozó közelebbi rendelkezésükkel egyidejűleg a szállítási közvetítőnek átadni tartoznak. Ez a rendelkezés az árúszállítási közvetítőket a saját nevük alatt lebonyolított egész kiviteli forgalomban az árúnyilatkozatok kiállításának érdemleges részéből teljesen kikapcsolja és a tulaj donképeni küldők által kiállított árúbejelentéseket ruházza fel a kiviteli árúnyilatkozatok jellegével. A spedicionális kiviteli forgalom statisztikai bejelentésének ilyen módon való szabályozása elsősorban a javaslat 2. §-ához a tulaj donképeni küldők bejelentési kötelezettségére néz ve fűzött indokolásban részletesen előadott okoknál fogva a statisztikai bevallások jóságának biztosítása érdekében vált szükségessé. Szükségessé tette ezt még az is, hogy a kiviteli árúk vámkezelése legtöbbnyire egyszerűbb alakiságok mellett a szállítási okmányok alapján és belső vámvizsgálat nélkül történik s így sok esetben módjukban sem áll a vámhivataloknak, hogy a kiviteli vámkezelés alkalmával a küldemények tartalmára vonatkozó statisztikai bevallások helyességét, úgy mint a behozatalban, érdemlegesen ellenőrizhessék. A szakasz utolsó bekezdése lehetővé teszi egyes viszonylatokban az árúnyilatkozatok kiállításának alapjára vonatkozólag kivételek megállapítását. Ez a rendelkezés hivatva van rendeleti úton történő intézkedésnek törvényes keretet biztosítani a forgalom vagy vámkezelés különleges vagy előre nem látott olyan eseteire nézve (nyilvános árúraktárak, előjegyzési raktárak külforgalma stb.), amelyekben kívánatos, hogy az árúnyilatkozatok kiállítása a vámárúbevallás vagy szállítási okmány keretén belül a törvényben meghatározott módozattól eltórőleg történjék. A javaslat lényeges szakasza ez, mely előírja, hogy a statisztikai adatok szolgáltatóinak általában milyen kérdésekre kell választ adniok. Az eddigi
