Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról

375. szám. 65 Melléklet a 375. számú irományhoz. Indokolás „Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról" szóló törvényjavaslathoz. I. Általános rész. Az önálló vámterület, mely a magyar szent Korona országai állami létének nagy megrázkódtatása

s után a megcsonkított Magyarországnak jutott

t szükségessé teszi a magyar külkereskedelmi statisztika reformját. A jelenlegi külkereskedelmi statisztikánk alapját képező 1906. évi XXIII. t.-c. az adatgyűjtésben csakis a vasúti és hajózási vállalatokra és a postaintézetre támaszkodhatott. Ezek az adatgyűjtő szervek a külkereskedelmi forgalmat az érkezett küldemények átvétele ós az elszállítandó küldemények feladása alkalmával a címzettektől, illetőleg a feladóktól bevont árúnyilatkozatok útján vették számba. Magyarország külforgalmi adatgyűjtésének ezzel a módszerével egészen egyedül állott. Ausztriával és Bosznia-Hercegovinával fennállott közös vámterület mellett ugyanis nem végezhette külkereskedelmi adatgyűjtését másállamok mintájára a vámeljárással kapcsolatban az erre elsősorban hivatott vámhivatalok közreműködésével. Az Ausztriával és a Bosznia-Hercegovinával való árúforgalmat vámsorompó hiányában nem lehetett a vámhivatalok útján egyáltalán számba venni. A más országokkal való külforgalom számbavételénél pedig azért nem voltak a vámhivatalok mint adatgyűjtő szervek igénybe vehetők, mert a közös vámterületre felépített vámeljárás mellett amegtört forgalomban szállított árúknál a vámkezelés alkalmával kétségtelenül nem volt megállapítható, hogy a behozott és kivitt árúk végleges rendeltetése, illetőleg tulaj donképeni származása Magyarország, Ausztria vagy Bosznia volt-e. Komplikálta a helyzetet még a vámterület közösségéből kifolyó az a körülmény is, hogy a Magyarországba behozott vagy az innen kivitt árúk vámkezelését nem kizárólag magyar, hanem osztrák ós csekély részt boszniai vámhivatalok is végezték. A vasúti ós hajózási vállalatok és a postaintézet kizárólagos adatgyűjtése azonban még nem biztosította minden irányban külkereskedelmi statisztikánk teljességét. Voltak ugyanis egyes olyan forgalmi alakulatok, melyekben ezeknek az adatgyűjtő szerveknek és az adatszolgáltató feleknek nem Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XII. kötet. 9