Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-374. Törvényjavaslat a lakásépítés előmozdításáról
54 374. .szám. 3. §-hoz. A kislakások építési költségeinek olcsóbbá tétele céljából a város (község) megállapítandó térítés ellenében egyéb közmunkába betudás nélkül közmunkát, rendelhet ki. Az így kirendelt közmunka természetben teljesítendő, tehát meg nem váltható. 4. § r ho3. Ez a szakasz az idegen kézből megszerzendő építési telek kisajátítására állapít meg jogosultságot és a késedelem nélküli birtokba vétel érdekében a kisajátítási eljárást szabályozza. 5. §-lioz. Az ebben foglalt rendelkezések a város (község) részéről az ezen törvény alapján létesített lakások felett a korlátlan tulajdonjogot állapítják megr azzal a megszorítással, hogy az épületek tulajdonjogának átruházásához — az állami jótállással szerzett kötvénykölesönre való tekintettel — a pénzügyminiszter engedelme szükséges. A II. FEJEZETHEZ. A lakásínség megszüntetése céljából a magánépítkezési tevékenység előmozdításának egyik hathatós eszköze — miként azt már az általános indokolásban is említettem — rendkívüli adómentességek megadása. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c-nek az adómentességeket tárgyaló* IV. fejezete — eltekintve az állandó házadómentessóg eseteitől — 15, 12^. 10 és 8 évig tartó ideiglenes házadómentességet biztosít az új építkezésekoek. Kétségtelen, hogy ilyen tartamú házadómentesség a mai viszonyok között az építési kedv fokozására nem elégséges. Hosszabb tartamú mentességet kell tehát kilátásba helyeznünk, amire különben törvényhozásunkban már sokszor volt eset. Különösen Budapest főváros területén kellett a rendesnél jóval hosszabb tartamú adómentességet adni, ós pedig mindig egyes területekre korlátozva^ nevezetesen olyanokra, amelyeken építkezési tevékenység gyorsabb megindítására vagy erős fokozására volt szükség. A vidéken is többször kellett rendkívüli házadómentességet adni, így például Szegeden az 1879. évi árvíz után, Zágrábban 1880. évben történt földrengés után, Fiúméban pedig akedvezőtlen terepviszonyok folytán csak lassú ütemben történő építkezés fokozására, végül általában a gyógyfürdőkön történő építkezések előmozdítására közegészségügyi szempontból. Ezúttal azonban a rendkívüli adómentességet egyformán meg kell adni úgy Budapest fővárosra, mint a vidékre vonatkozólag, miután a lakásínség az ország területén egyformán elviselhetetlen. A rendkívüli házadómentessóg tartamát a törvényhozás eddig legfeljebb 30 évben szabta meg. Ezúttal sem tartom indokoltnak, hogy 30 évnél hoszszabb rendkívüli adómentesség adassék, sőt ezt az adómentességet sem lehet minden új építkezésnek egyformán megadni, hanem különbséget kell tenni az :
