Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-326. Törvényjavaslat a gazdasági felügyelő szolgálatról

326. szám. 35 Másodsorban és szintén csak általánosságban megjelölve, a vármegyei gazdasági felügyelőségek fogják működésük területén a földmívelésügyi kor­mányzatnak a mezőgazdaság előmozdítását célzó kezdeményezéseit meg­valósítani. Ami pedig a vármegyei gazdasági felügyelőség feladatkörét illeti, köz­vetve vagy közvetlenül felöleli az a mezőgazdaság összes ágait és a gaz­dasági élet összes vonatkozásait. Közvetlenül a vármegyei gazdasági fel­ügyelőségek feladatkörébe tartozik a mezőgazdasági érdekekből mind az, aminek a külső gondozására nincsen megfelelő szakhivatalunk. Nem tartoz­nak tehát oda az erdészet, szőlőmívelés, vízrendezések és az állategészség ügyei. De mivel úgy az erdészet, mint a vízrendezés, állategészségügy szo­ros vonatkozásban van a mezőgazdasági termeléssel, el sem képzelhető, hogy ez ügyek külső intézése a vármegyei gazdasági felügyelőségekre közömbös legyen. Ellenkezőleg, éppen a vármegyei gazdasági felügyelőségeknek kell egy-egy vármegyei törvényhatóság területén a. különféle mezőgazdasági vo­natkozású ügyek összefüggő intézését kópviselniök. P. o. Minden vízrendezés, amit a kultúrmérnöki hivatalok végeznek, mólyen belevág a mezőgazdasági termelésbe. Ha tehát valahol egy vizimunkálat keresztülvitelével a mező­gazdasági termelésen segíteni lehet, a vármegyei gazdasági felügyelőség fel­adata; lesz erre rámutatni és megkeresni erre nézve az illető kultúrmérnöki hivatalt. Utalás is történik a javaslatban e közvetett hivatali érvényesülésre annyiban, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőségek a földmívelésügyi minisztérium összes külső szakhivatalaival való állandó érintkezésre és együtt­működésre vannak utasítva. —~ Egyebekben pedig különféle törvények és rendeletek már is elhalmozták teendőkkel a gazdasági felügyelőségeket és a fentérintett feladatkörön belül jövőben is ilyen intézkedések fogják e hivatalok munkáját megjelölni. 7. §. A javaslat 5. §-a szerint a járási gazdasági felüg}^elők szolgálati­lag a vármegyei gazdasági felügyelőségek kötelékébe tartoznak és mint e hivatal tagjai működnek kint az egyes járásokban. Ennélfogva a járási gaz­dasági felügyelők teendőit nem kell a törvényben külön megállapítani. Az ő teendőjük az lesz, amit a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője a saját feladatköréből a járási gazdasági felügyelőkre rábiz. 0 rájuk lesznek bízva mindenesetre a helyszíni kiszállással elintézendő ügyek. Ok fognak eljárni mindenesetre azokban az ügyekben, amelyeknél személyes érintke­zésre van szükség. A járási gazdasági felügyelők lesznek hivatva a mező­gazdasági lakosság széles rétegei előtt képviselni mindazt, amit a mező­gazdaságért hivatali eszközökkel tehetünk. 8. §. A gazdasági felügyelőségek beosztása a vármegyei közigazgatási beosztás szerint igazodik.; E beosztásnál a városokra nem lehetünk külön tekintettel, illetőleg a gazdasági felügyelőségek csekély személyzetéből sem a törvényhatósági joggal felruházott, sem a rendezett tanácsú városokban külön gazdasági felügyelőségeket nem létesíthetünk. Ennélfogva a vármegyei gazdasági felügyelőségek, illetőleg a járási gazdasági felügyelők fogják e városokban is elvégezni a felmerülő gazdasági feladatokat. 9., 10., 11. és 12. §. A mezőgazdaság fejlesztését célzó intézkedések részben az államkormányzat részéről nyújtott erkölcsi ós anyagi támogatásban, részben a mezőgazdaságot védő rendszabályok alkalmazásában állanak. Az államkormányzat részéről nyújtott közvetlen erkölcsi ós anyagi támogatás állami hivatali szervek útján történik és ezek végeznek olyan igazgatási feladatokat is, amiket valamely törvény egyenesen reájuk bíz. Általában 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom