Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-326. Törvényjavaslat a gazdasági felügyelő szolgálatról

34 326. szám. beoszthassa, a szerint, amint azt a mezőgazdasági igazgatás érdekei követelik. Úgy a földmívelésügyi minisztériumban, mint azon kívül egyes gazdasági intézményeknél vannak teendők, amiknek hivatali intézéséhez mezőgazdasági szakképzettség kell. Ilyen teendőkre gazdasági felügyelőket lehet beosztani. Azt azonban kötélezőleg kimondja az 5. §., hogy a gazdasági felügyelők személyzetéből minden vármegyei törvényhatóság székhelyén vármegyei gazdasági felügyelőségeket kell felállítani. E rendelkezéssel a külső gazdasági szolgálat tagozata a törvényhatósági beosztáshoz simul, amire többek között azért is szükség van, mert az alábbi rendelkezések szerves összeköttetésbe hozzák a gazdasági felügyelői szolgálatot a törvényhatósági igazgatással. Eddig is vármegyei törvényhatóságok szerint tagozódott a gazdasági felügyelői szolgálat ós van is gazdasági felügyelőség minden vármegyei székhelyen. A javaslat azonban tovább fejleszti e külső szolgálatot és módot akar nyújtani arra, hogy az egyes járásokban is legyenek gazdasági felügyelők. Fentebb már rámutattam, milyen szükséges a külső gazdasági szolgálatnak olyan szervezése, hogy megkönnyíttessék a gazdaközönséggel való könnyebb és közvetlenebb érintkezés. Ebből a szempontból az volna a kívánatos, hogy ha már gazdatársadalmi egyesületeink, mint más, gazdagabb társadalmak hasonló egyesületei, nem tarthatnak saját gazdasági szakembereket, vándortanárokat stb. a gazdaságfejlesztés céljaira, legalább * az állami szolgálat minél mélyebbre nyúljon, lehetőleg le az egyes községcsoportokig, p. o. a körjegyzőségig, de az adott viszonyok között már az is nagy haladást jelent, ha az egyes járásokba le tudjuk vinni a gazdasági felügyelői szakszolgálatot. Onnan már könnyebb az egyes községekkel és a gazdaközönséggel való érintkezés. És* egy-egy közigazgatási járás mégis' elég szűk kör ahhoz, hogy az állandóan ott működő gazdasági felügyelő és a gazdaközönség között megértés és bizalmasabb viszony létesüljön. Sajnos azonban, egyelőre annyi gazdasági felügyelői állást sem rendszeresíthetünk, hogy éppen minden járásba legalább egy beosztható legyen. Ennélfogva olyan vidékeken, ahol kevés számú nagy községből áll egy-egy járás, kivételesen két járásban kell egy járási gazdasági felügyelőt a szolgálattal megbízni. Ez a körülmény indokolja azt a rendelkezést, amely szerint a földmívelésügyi miniszter a j arasi gazdasági felügyelő működési területét megállapíthatja. 6. §. A javaslat 6. §-a azokat a teendőket jelöli meg, amelyeket a vármegyei gazdasági felügyelőségek, mint a földmívelésügyi' minisztérium külső hivatali szervei, az állami igazgatás keretében fognak végezni. A megjelölés azonban csak általánosságban történik, mert lehetetlen még csak megközelítőleg is felsorolni mindazt, amit a mezőgazdaság előbbviteléért tennünk kell és amik mint hivatali teendők végeredményben mind a gazdasági felügyelőségekre haramiának. A javaslat szerint első feladat, hogy a gazdasági felügyelőségek a földmívelésügyi minisztert működésük területének mezőgazdasági viszonyairól mindenkor szakszerűleg tájékoztassák. A mezőgazdasági érdekképviselet szervei, első sorban a mezőgazdasági kamarák fel fogják tárni a földmívelésügyi miniszter előtt a mezőgazdaság érdekeit, ezekről tehát a miniszter az érdekképviselet részéről is tájékozva lehet, de a kormányzati intézkedésekhez szükséges ténykörülményeket hivatali felelősség mellett dolgozó saját közegeivel kell a miniszternek megállapíttatnia. A vármegyei gazdasági felügyelőségek, mint a földmívelésügyi minisztérium külső hivatali szervei, legelsősorban e hitéles tájékozásra lesznek hivatottak.