Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-326. Törvényjavaslat a gazdasági felügyelő szolgálatról

SM. szám. 33 tervszerűen, hanem a szükség szerint fokozatos kiegészítésekkel fejlődött mostanig, .ennélfogva e szolgálati ág nélkülözte a kellő megalapozást. Nem voltak eddig megállapítva a gazdasági felügyelői alkalmazás előfeltételei, nem voltak kellőképpen körülírva a gazdasági felügyelők szolgálati viszonyai, csak a törvényhatósági közigazgatásban kifejtett szakszolgálat tekintetében. Az ide vonatkozó törvény viszont bizonyos tekintetben elhomályosította a gazdasági felügyelői szolgálat jelentőségót az állami szolgálat szempontjából. Pedig az, hogy nálunk az ügyek külső intézése részben állami hivatali szervek, részben a törvényhatósági közigazgatás keretében történik ós hogy a gazdasági felügyelőségeknek mint állami hivatali szerveknek a törvényhatósági.közigazgatásban is fontos szerepe van, különösen szükségessé teszi, hogy a gazdásági felügyelőségek hivatali állása, feladatköre, felelőssége és szolgálati helyzete mindkét vonatkozásban kellőképpen megjelölve és szabályozva legyen. Azt az alkalmat tehát, amikor a gazdasági felügyelői szolgálatot a járásokra is kiterjesztjük ós e miatt az 1912 : XXIII. t.-c.-et amúgyis módosítanunk kell, célszerűen felhasználhatjuk arra, hogy a gazdasági felügyelői szolgálatot törvényesen szabályozzuk minden irányban. Ezt célozza a jelen törvényjavaslat a következő intézkedésekkel. 1. §. E §; rendelkezése megállapítja a m. kir. gazdasági felügyelők állami tisztviselői jellegét és a földmívelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozandóeágukat. E megállapításra, minden egyébtől eltekintve, azért is szükség van, mivel a vármegyei gazdasági felügyelőségekhez beosztott gazdasági felügyelők törvényhatósági funkciókat is végeznek, de azt mint állami tisztviselők végzik, szükséges tehát, hogy e. minőségük ki legyen domborítva. 2. §. Gazdasági szolgálatról lévén szó, a gazdasági szakképzettség elengedhetetlen. A javaslatban említett felsőfokú gazdasági tanintézet alatt ma többféle intézetet értünk, nevezetesen: a régebbi képzettségre" nézve az időközben megszűnt gazdasági tanintézeteket, továbbá a gazdasági akadémiákat és a mezőgazdasági egyetemi fakultást. Ezek bármelyikének szabályszerű elvégzése egj^aránt minősít a gazdasági felügyelői szolgálatra. A földmíves iskoláknak, mint alsóbb fokú mezőgazdasági tanintézeteknek az elvégzése azonban a gazdasági felügyelői kinevezésre nem jogosít. E §. második bekezdésének, mely az alaki minősítés alóli felmentésről szól, csak átmeneti jelentősége van ós azokra vonatkozik, akik a törvény életbeléptekor a földmívelési igazgatás valamely ágában mint tisztviselők már ténylegesen szolgáltak, állásuk azonban a tisztviselők létszámának apasztása során megszűnik. A javaslat módot akar nyújtani arra, hogy ezeket, "ha gyakorlat alapján szerzett megfelelő gazdasági tudásuk van, az esetben is át lehessen venni a gazdasági felügyelői szolgálatba, ha nincs gazdasági oklevelük. 3. §. A gazdasági felügyelői szolgálat olyan természetű, a közigazgatással olyan szoros összeköttetésben van, hogy nem elég hozzá a tisztán csak mezőgazdasági elméleti képzettség. Közgazdasági látókör és közigazgatási ismeretek nélkül senki sem lehet jó gazdasági felügyelő, gyakorlati mezőgazdasági tudás nélkül pedig még tisztán mezőgazdasági dolgokat sem kezelhet 4ielyesen. Ezt célozza a javaslat, amikor megköveteli, hogy azok, akik mint gazdasági felügyelők óhajtanak szolgálni, külön államvizsga letételével gyakorlati mezőgazdasági, továbbá közgazdasági és közigazgatási ismereteiket is igazolni tartoznak. 4. ós 5. §. A 4. §. felhatalmazást ad a földmívelésügyi miniszternek, hog) a gazdasági felügye!ői személyzet egyes tagjait különféle szolgálatokra Az 1920. évi február hó 16-íkára összehívóit.nemzetgyűlés irományai. XI..kötet. 5