Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

337. szám. 143 59. §. Ez a §. a bírói eljárásra, a szerzői jogi szakértő bizottságra, az elévülésre és a beiktatásra az írói műveknél megállapított szabályokat, amennyiben erre alkalmasak, megfelelően kiterjeszti a nyilvános előadás jogára is. NEGYEDIK FEJEZET. A képzőművészet és az iparművészet alkotásai. Eontosabb újítások: A szerzői jog tartalma kibővül a mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatás jogával (60. §.). A védelem kiterjed az építészeti alkotásokra (60. §.) és az iparművészet alko­tásaira is (66. §.). ) 60. §. A módosított berni egyezmény 2'. cikkének 1. és 3. bekezdései értelmé­ben »a művészet minden termékét, tekintet nélkül külső megjelenésének módjára vagy alakjára, úgymint: .... a rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés és kőnyomás alkotásait« védelemben kell részesíteni. \ Az 1884 : XVI. t.-c. 60. §-a sem az "építészet, sem a kőnyomás alkotásait nem említette, hanem pusztán a rajz," metszés, festés, szobrászat alkotásairól emlékezett meg; az 1884 : XVI. t.-c. 66. §-a pedig kifejezetten akként rendel­kezett, hogy »az építészeti művekre a jelen törvény (1884 : XVI. t-.c.) rendelkezései nem alkalmazhatók.« A törvényjavaslat 60. §-ának első bekezdése a módosított berni egyez­mény idézett rendelkezésére való tekintettel kifejezetten felsorolja a képző­művészet alkotásaiként az »építészet' és a »kőnyomás« alkotásait is, de egyúttal a »kőnyomás« szó után következő »stb « jelzéssel annak, óhajt ki­fejezést adni, hogy a kérdéses felsorolás nem kimerítő. A 60-66. §-ok rendelkezései ugyanis a képzőművészet minden alkotására kiterjednek, tekintet, nélkül külső megjelenésük módjára vagy alakjára, tehát tekintet nélkül a műnemre (rajz, festés, szobrászat, építészet stb.), tekintet nélkül a műfajra (torzrajz, tájképfestós, kisplasztika, templomépítészet stb.), tekintet nélkül az alkalmazott technikai eljárásra (szénrajz, tollrajz, tűrajz, pasztel, fametszós, rézmetszés, linoleummetszés, kőnyomás, szines kőnyomás, vízfestés, olajfestés, tempera, freskó, mozaik, mintázás, faragás, öntés, kovácsolás, építés stb.) és tekintet nélkül a használt anyagra (papiros, vászon, fa, üveg, kő, csont, viasz, fém, növények stb.). A 66. §. rendelkezéséhez ós indokolásához képest az sem tesz különb- « sóget a védelem tekintetében, hogy a mű csupán esztétikai célok szolgálatá­ban áll-e vagy egyúttal iparkószítmóny vagy használati tárgy is (ipar­művészeti alkotás). Közömbös a védelem szempontjából természetesen az is, hogy a képző­művész egyéni alkotása már a szerző részéről szem előttt tartott végleges alakjában vagy még csak a közbenső alkotási stádiumok valamelyikében (terv, Vázlat, agyagminta stb.) van meg. Az építészeti műveknél az Unióhoz, tartozó némely országok szerzői jogi törvényeikben a védelmet ahhoz kötötték, hogy az építészeti művek »művészi

Next

/
Oldalképek
Tartalom