Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

144 337. szám. célokat szolgáljanak« (1907. évi német művészi szerzői jogi törvény 2. §-a), vagy fiogy az építészeti mű »természeténél és elrendezésénél fogva művészi épület yagy építmény legyen (1911. évi brit szerzői jogi törvény 31. cikkének 1. p., 6. bek). Ezeket a példákat követni nem látszott indokoltnak, mert képzőművészeti alkotásokról lévén szó, a hazai jog szempontjából- a törvényjavaslat 60 §-ának szövegezése mellett nem lehet kétséges, hogy a nyújtandó szerzői jogi védelemben csak az építőművészet termékei, tehát művészi alkotásoknak művészi elemei (külső ós belső kiképzés, alaprajz stb.) részesülnek, de nem terjed ki ez a védelem művészietlen, sablonos építési termékekre. Az építészeti mű (alkotás) fogalma nem szorítkozik pusztán az építményekre, mint ingatlanok alkotórészeire, hanem ide eshetnek a földfelülettel össze nem függő építőművészeti termékek is (pl. vasúti díszkocsi, úszó alkotmány, légi járómű, ünnepi sátor stb.). A 60. §. a többszörösítés mellett, amely a változatlan többszörösítésen kívül az utánkópzóst és az utánópítóst is magában foglalja, továbbá a közzététel és forgalombahelyezós mellett még új jogosítványként a mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatást is a mű szerzőjének kizárólagos jogává teszi. Ez az új jogosítvány, amely először az 1907. évi német művészi szerzői Jogi törvény 15. §-ában nyert törvényes szabályozást, bizonyos analógiát mutat a. színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadási jogával. Ez az új jog arra szolgál, hogy már közzétett képzőművészeti alkotások — első sorban híresekké vált festmények és szobrok —• vetítő- ós hasonló készülékek , segélyével üzleti célokra szolgáló mutatványok tárgyai a szerző beleegyezése n élkül ne lehessenek. Egyrészt az ilyen mutatvány okban rejlő jövedelemforr ás joggal illeti meg a szerzőt, másrészt pedig a szerző személyiségi/ jogából folyó érdekek is megkövetelik, hogy a kérdéses bemutatás a szerző ellenőrzését — ha a szerző ily ellenőrzést gyakorolni kíván — ne nélkülözze. Hogy az üzletszerűen bemutatott példány, többszörösítés, vagy másolat jogosan vagy jogosulatlanul van-e a bemutatónak birtokában, az a szerző kizárólagos bemuta • tási joga szempontjából terjesen, közömbös. A bemutatásra használt készülék lehet csupán optikai készülék (sztereoszkop, mikroszkóp, stb.) vagy egyúttal mechanikai is (szkioptikon stb.) vagy pedig pusztán mechanikai készülék. A törvényjavaslat a képzőművészetre vonatkoztatva az »alkotás« szót, — éppen úgy, mint az 1884 XVI. törvénycikk — csak ajóhangzás kedvéért használja egyes szófűzésekben (pl. a képzőművészet alkotása) a vele egyenértékűnek tekintett »mű« szó helyett / ' 61. §. Az 1884 : XVI. t.-c. 61. §-ának első bekezdését adja a 60. §-ból folyó szövegezésben. Az 1884 : XVI. t.-c. 61. §-ának második bekezdése (1—5. pí) elmaradt, mert tartalma részben fölöslegessé vált, részben pedig a 65. §-bati foglalt rendelkezéssel nyert elintézést. 62. §. Az 1884 : XVI. t.-c. 62. §-ának rendelkezéseit helyettesíti oly szöveggel, amely a szerzői jogot az eddiginél kisebb mórtékben korlátozza.