Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

142 337. szám. a zenemű nyilvános előadása is megfelelt akaratának, mert ily zeneműveknél a nyilvános előadás az érvényesülésnek legfontosabb módja. Az 1884 : XVI. t.-c. 52. §-ának az a rendelkezése, hogy »az ilyen műveknek zene nélkül előadásához a zeneszerző beleegyezése nem szükséges«, a törvényjavaslat 53. §-ából elmaradt, mert az az 53. § mostani szövegével nem állna összhangban annak következtében, hogy megjelent írói művek nyilvános előadása — a színművektől eltekintve —/ általában nincs az írói mű szerzőjének beleegyezéséhez kötve. . . 54. §. (Régi 59. §), A szerzői jog tartalmára nézve az írói műveknél megállapított szabályokat, amennyiben erre alkalmasak, megfelelően kiterjeszti a nyilvános előadás jogára is. 55. §. és 56. §. Az 1884 : XVI. t.-e. 55. és 56. §-át tartják fenn gondosabb szövegezésben. 57. §. Ez a §. az 1884' : XVI. t.-c. 57. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezéseket szabatos szövegben foglalja magában. »A szerző beleegyezése« alatt a törvényjavaslat 8. §~ában felsorolt műveknél mind a felhasznált eredeti mű szerzőjének, mind az előadandó mű szerzőjének és jogutódaiknak beleegyezését kell érteni. Az 18S4 : XVI. t.-c. 57. §-ának második bekezdése fölöslegessé vált, »mert az előadás észközlője« a törvényjavaslat 57. §-ának egyetlen bekezdésében már figyelemben részesült (»aki ..... nyilvánosan ..... előadat«). Régi 58. §. Az 1884 : XVI. t.-c. 58. §*át el kellett ejteni, mert a jogosulatlan előadás eszközlője részéről fizetendő kártérítés összegének megállapításánál a bíró szabad mérlegelését korlátozta célszerűtlennek bizonyult szabályokkal, amelyek gyakorlati okokból különben is csupán hosszabb színpadi művek előadására nyerhettek alkalmazást. 58. §. A törvényjavaslat 58. §-a a bitorlás jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kitérj esz ti a nyilvános előadás jogára is. A 22. §. rendelkezései ide nem vágnak. A 23. §. abban az' esetben lesz megfelelően alkalmazható, ha nyilvános előadással kapcsolatban pl. az előadást hirdető jelentésben (56. §.) a szerző nevét akarata ellenére megjelölik vagy mellőzik.