Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

337. szám. 129 leges bonyodalmakat idézhetett elő, a törvényjavaslat összhangban az 1884 : XVI. t.-c. alapjául szolgált törvényjavaslat első szövegével ós az újabb szerzői jogi törvényalkotásokkal, valamennyi szerzőtárs közös elhatározásához köti a szerzői jog gyakorlását. 2. §. • E §. gyűjteményes műveknél a szerkesztői tevékenységet a módosított berni egyezmény 2. cikke 2. bekezdésének szellemében részesíti védelemben. Az, hogy a gyűjteményes mű egy vagy több szerzőnek adalékaiból áll-e, a szerkesztő szerzői jogánál különbséget nem tehet. Ugyancsak közömbös a szerkesztőt megillető szerzői jog szempontjából, hogy a gyűjtemény alkotó részei még meg nem jelent, de nem védett régi művek (u. n. inediták) voltak-e vagy nem. 3- ..§•• Az 4884 : XVI. t.-c. 3. §-ától csak szabatosabb szövegezésével tér el, de érdemben azzal megegyezik. Abban, hogy a mű szerzői joga korlátozva is átruházható, a tartalmi és időbeli korlátozáson felül a területi korlátozásnak (pl. csupán a Spanyolország területén gyakorolható jogok átruházásának) lehetősége is bennfoglaltatik. A szerző megalkotandó művének (1875: XXXVII. t.-c. 515. §-a) jövőbeli szerzői jogáról az általános magánjog szabta kereteken belül szintén érvényesen rendelkezhetik. A szerzői jog átruházása annyiban mindig korlátozottnak tekinthető, hogy a szerző személyiségétől elválaszthatatlan jogok alanya továbbra is a szerző marad. A 3. §. 2. és 3. bekezdése a szerzőnek fokozottabb védelmét kívánja biztosítani. - 4. §.••Az 1884 : XVI. t.-c. _ 4. §-ának rendelkezéseit szabatosabb alakban ismétli meg. A szerző vagy örököse vagy hagyományosa a műből nem csupán a forgalombahelyezés és a nyilvános előadás következtében szerezhet — esetleg bírói úton — vagyoni előnyt, hanem pl. a mű fordításának (7. §.) vagy a mű különféle felhasználásainak (6. §. 9—10. p.) megengedéséből is. Az 1884: XVI. t.-c. 4. §-ának második bekezdése tehát helyreigazításra szorul. 5. §. Az első bekezdésben a »vagy« szónak használata arra utal, hogy akár a többszörösítés, akár a közzététel, akár a forgalombahelyezós egymagában is elégséges a szerzői jog bitorlásához. Az 1884: XVI. t.-c. 5. §-ánalcelső bekezdésével szemben, amely ehelyütt a »jogosult« beleegyezését említette, a törvényjavaslat a módosított berni egyezmény terminológiáját követve a »szerző« szót következetesen a szerzői jog alanyának, tehát átruházás esetében a szerző jogutódának megjelölésére használja (így pl. a »szerző beleegyezése nélkül«, a »szerző beleegyezésével«, »az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül« stb.), mert a jogutódok külön megemlítése fölösleges ós stiláris szempontból nehézkes lett volna. Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet. 1.7