Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

130 337. szám. A második bekezdés a »gépi« többszörösítés elavult fogalmát elejti és a modern jogfejlődéshez alkalmazkodva határozza meg a szerző beleegyezésétől függő többszörösítést. A szerző beleegyezése nélkül létrejött többszörösí» tésnél nem tesz különbséget a használt eljárás (nyomtatás, kőnyomás, fényképezés, grammofonfelvétel, gépírás, kézi másolás stb.). A példányok számának^ is csak annyibán van jelentősége, hogy oly egyes példány ingyenes előállítása, amely nem üzletszerű használatra van szánva, nincs a szerző beleegyezéséhez kötve. Több példánynak előállítása, úgyszintén egyes példánynak díjazás fejében végzett előállítása, továbbá egyes példánynak ingyenesen, de üzletszerű használatra szánt előállítása, ha a szerző beleegyezése hiányzik, egyenkint is megállapítja a szerzői jog bitorlását. Üzletszerű használat alatt a magánélet körét túlhaladó és jövedelmező vagy üzleti célra szolgáló használatot kell érteni, aminő pl. valamely színházi vállalat előadásához szükséges használat vagy a használat valamely üzlet kirakatában. A szerző beleegyezésévej többszörösítetf és forgalombahelyezett példányoknak bérbeadását (kölcsönkönyvtár) a szerzői jog természetesen nem gátolja. » . 6. §. E § tartalma az 1884:

XVI. t.-c. 6. §ával szemben lényegesen megbővült. 1. pont »Még meg nem jelent kézirat« helyett »még meg nem jelent mű*, mert a »kézirat« szó használata már csak a gépírás mai elterjedtsége, miatt is félreértésekre adhatna okot. A még meg nem jelent mű mellett ez a pont általában a közzé nem tett művet is védi az itt meghatározott bitorlás ellen, Az újabb jogfejlődés nyomán a szerző védelmet nyer továbbá műve lényeges tartalmának nyilvános közlése ellen is mindaddig, míg a lényeges tartalom az ő beleegyezésével közzétéve nincsen. 2. pont. »Mulatság« helyett szabatosabban »szórakozás«. 3. pont. »Jelentet meg< tekintettel a 77. §-ra. 4. pont. »Előállítása« a helytelen »kiállítása« helyett. 6. pont. »Összejöveteleken« a teljesség kedvéért, mert pl. a temetéseknél elmondott gyászbeszédek vagy az egyházi szónoklatok is idetartoznak. Az 1884 : XVI. t.-c. megfelelő" rendelkezése csak a különböző alkalommal különböző tárgyak felett tartott beszédeknek gyűjteményes kiadását tekintette a szerzői jog bitorlásának. A javaslat a védelmet oly besaédek gyűjteményes kiadására is kiterjeszti, amelyeket a szónok, bár ugyanarról a tárgyról, de különböző alkalmakkor tartott. A szerzői jog elveivel nem egyeztethető össze, hogy bárki is a szónok beleegyezése ós anyagi rószelte. tése nélkül annak, bár ugyanarról a tárgyról, de különböző alkalmakkor tartott beszédeiről gyűjteményes kiadást rendezzen. 7. pont. A kőnyomatos napisajtó termékeinek mennél hathatósabb megvédése végett mellőzi a javaslat az 1884 : XVI. t.-c. ugyané pontjában foglalt azt a korlátozást, hogy a kérdéses táviratoknak és tudósításoknak pusztán »valamely, hírlapba történt* jogosulatlan átvétel-e szerzői jogi bitorlás. 8. pont. A mű közzétett eredeti címét védi a közönség megtévesztésére irányuló elsajátítások ellen. Ezt a rendelkezést, amely az 1884 ; XVI. törvénycikknek, sokszor érzett hiányát pótolja, lényegében magában foglalta már az 1844. évi Szemere Bertalan-féle magyar szerzői jogi törvényjavaslat ily szövegezésben: »sőt álkiadásként büntettetik az is, ha a közönség megtóvesz-