Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-315. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmiadóról szóló 279. számú törvényjavaslat tárgyában
315. szám. 187 késedelemben vagyunk. Emellett megszívlelendő, hogy bár a fogyasztás megterhelése rendesen az alsóbb néposztályokat sújtja, jelen törvénynek célja éppen a gazdaságilag gyengébb néposztályok kenyérrel való ellátásának biztosítása, ami bőségesen ellensúlyozza azt a nyíltan bevallott hibáját, hogy a fogyasztóra hátrányos drágulást (helyesebben az olcsóbbodás ütemének lassúbbá válását) fogja átmenetileg okozni. Ezzel szemben az adónem előnyei szembeszökőek. Nagy jövedelmezőség, minimális adminisztráció, az egyéni fogyasztáshoz való illeszkedés, önszabályozó tevékenység árhullámzások esetén stb. mindmegannyi oly előnyös tulajdonságai az adónak, amelyeket a miniszteri indokolás részletesen kifejt és amelyeket a bizottság a maga részéről is fennforogni lát. A bizottság egyébként a javaslatot lényegeseri átdolgozta. Az alapelveket nem érintette, de a részletek kidolgozásánál rendkívül nagy súlyt fektetett arra, hogy a közelmultban amúgy is agyonzaklatott gazdaközönség minden felesleges vagy az állam érdekének veszélyeztetése nélkül elkerülhető zaklatásoktól, sértő és szükségtélen ellenőrzéstől megkíméltessék. Minthogy ezek a zaklatások a múltban is leg főként a gabona beszedése körül fordultak elő, a javaslatnak is éppen az ezt a részt szabályozó első fejezete részesült ebből a szempontból a legbehatóbb tárgyalásban. Alább az egyes módosításokat részletesen is ismertetni fogjuk, de már itt is ál r alánosságban rámutatunk arra, hogy a nem szorosan vett kenyórmagvaknál, hanem a nem emberi táplálkozást célzó különféle házi feldolgozásoknál, elsősorban az állatetetésre szolgáló gabonaneműek házi darálásánál az adókötelezettséget és ezzel együtt az őrlési tanúsítvány rendszerét teljesen beszüntette. Figyelembe vette továbbá a bizottság csaknem kivétel nélkül mindazokat az előterjesztéseket, amelyeket a gazdák érdekképviseletei nyújtottak be. Megtett minden' intézkedést ahhoz, hogy a malomtulajdonosok, illetve azok érdekeltségei a kormánnyal való megegyezést (14. §.) maguk is keressék. Ha ez a megegyezés létre jöhet, akkor a javaslat első része csak igen szűk térre, azokra a malmokra fog szorítkozni, amelyek az egyezményt ném kötik meg s a gazdáknak meg lesz a módjuk arra, hogy a javaslat által még mindig fenntartott ellenőrzési szabályok alól is teljesen mentesítsék- magukat azáltal, hogy csupán az egyezményes malmoknál őröltetnek. Mindezeket összefoglalva, a bizottságnak az átdolgozott javaslatról az a véleménye, hogy adott helyzetben a javaslat céljául kitűzött problémák megoldását megfelelőbben, mint azt a javaslat rendelkezései tervezik, keresztülvinni nem lehet. Áttérve már most a javaslaton tett módosítások részletes ismertetésére, a bizottság a szakaszok sorrendjében a következők előadását tartja szükségesnek. , A címből »az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló« szavak kihagyását célszerűnek tartja, mert ezek a szavak tulajdonképen indokolásai ' a javaslatnak ós a jövőben téves magyarázatokra adhatnak okot. Ugyanebből az indokból hagyta ki a bizottság a javaslatból az élőbeszédet is, amely az újabb törvényeknél különben sem szokásos. Az első fejezet végrehajtását a javaslat a közélelmezési miniszterre kívánta bízni, mert annak tervezésekor még a közélelmezési minisztérium megszüntetése nem volt tervbe véve. Ennélfogva a javaslat számos szakasza tesz említést a közélelmezési miniszterről. Minthogy azonban a köz24*
