Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában

313. szám. 177 Melléklet a 313. számú irományhoz. Törvényjavaslat a munkásbiztosítási bíráskodásról. (A munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) I. Bírósági szervezet. « 1. §. Az 1907 í XIX. törvénycikkben szabályozott biztosítási ügyekben a bíráskodást első fokon a kerületi munkásbiztosító pénztár székhelye szerint illetékes királyi járásbíróság mint munkásbiztosítási bíróság gyakorolja. A bányabetegsegélyző pénztárak (társládák) és tagjait betegségi, baleseti és rokkantsági biztosítási ügyeiben az ezek székhelye szerint illetékes királyi járásbíróság mint munkásbiztosítási bíróság jár el. 2. §. . Budapesten külön királyi munkásbiztosítási bíróság működik. Az igazságügyminiszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel ögyetértve más kerületi munkásbiztosító pénztár székhelyén is külön munkásbiztosítási bíróságot szervezhet. A külön szervezett munkásbiztosítási bíróság elnöke Budapesten a kúriai bírák, más helyeken a járásbírósági elnökök, a külön szervezett munkásbiztosítási bíróság bírája pedig a járásbírák vágy a járásbírósági elnökök létszámába tartozik. 3. §. r A munkásbiztosítási bíráskodást felsőfokon, úgyszintén a 16. §-ban megjelölt ügyekben közvetlenül a királyi Munkásbiztosítási Felsőbíróság- gyakorolja. , E bíróság elnöke az ítélőtáblai elnökök, tanácselnöke az ítélőtáblai tanácselnökök, bírája pedig az ítélőtáblai bírák létszámába tartozik. 4. §. A külön szervezett munkásbiztosítási bíróság, úgyszintén a Munkásbiztosítási Felsőbíróság tagjai az igazságügy miniszternek a népjóléti és /, 1920 évi február hú lo-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet. 23