Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában

178 313. szám. munkaügyi miniszter meghallgatása után tett előterjesztésére nevezteti nek ki. E bíróságok fogalmazó és segédhivatali személyzetét a népjóléti és ' munkaügyi miniszter meghallgatásával az igazságiigyminiszter nevezi ki. 5. §. A külön szervezett munkás biztosítási bíróságok felett a felügyeletet a Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnöke, a főfelügyeletet, úgyszintén a Munkás• biztosítási Felsőbíróság felett a felügyeletet az igazságügy miniszter gyakorolja. A királyi ítélőtábla elnöke a felügyelete alá tartozó elsőfolyamodású bíróságok munkásbiztosítási bíráskodásának megvizsgálása végett a Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnökét is "megkeresheti. 6- §• • A külön szervezett királyi munkásbiztosítási bíróság és a királyi Munkásbiztosítási Felsőbíróság szervezetére általában a rendes bíróságra vonatkozó szabályok nyernek megfelelő alkalmazást. Az 1913 : LIII. t.-c. 3. §. 2. pontjában'megszabott joggyakorlati időbe az említett bíróságoknál fogalmazási szakon teljesített szolgálatot egy év tartamáig be keli számítani. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal bírái a rendes bírói tisztségre megszabott képesítés hiányában is kinevezhetők a Munkásbiztosítási Felsőbíróság tagjaivá. E bírák kineveztetóse esetében fizetésüknek és R magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idejüknek egyénenkénti megállapítására az 1920 : XX. t.-c. 23. §. 1. bekezdése nyer alkalmazást. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal - ama tagjaira nézve, akiketa Munkásbiztosítási Felsőbírósághoz nem neveznek ki, az áthelyezés ós nyugdíjazás szempontjából az 1907 : XIX. t.-c. 170. § ában^ foglalt rendelkezés helyett az állami alkalmazottakra általában irányadó szabályokat kell alkalmazni. A munkásbiztosítási bíróság ülnökeit az ennek . székhelye szerint illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár közgyűlésének biztosításra kötelezett és munkaadó tagjai és pedig külön a biztosításra kötelezettek ós külön a munkaadók saját kebelükből egyenlő számban titkos szavazással lehetőleg a bíróság szókhelyén lakók közül választják. A -bányabetegsegéfyzőpénztárak (társládák) székhelye szerint illetékes munkásbiztosítási bíróságok (1. §. 2. bekezdése)-ülnökeit felerészben a bányavállalat jelöli ki, felerészben pedig a pénztár közgyűlésének biztosításra kötelezett tagjai választják. A magánegyesületi betegsegélyző pénztárak ugyanolyan módon választanak ülnököket, mint a kerületi mnnkásbiztosító pénztárak. A Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeit a jelen ~§. 1. bekezdésében megjelölt módon választott ülnökök közül a Felsőbíróság elnöke jelöli ki.