Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-297. Törvényjavaslat a büntetőtörvényekben és egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés és pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről

297. szám. 257 amelyen alul a vádlott érdekében a büntetés kiszabása miatt fellebbezésnek nincs helye, tízszeresére emelkedik. A3. §-hoz. Ez a §. a rendőri büntető eljárásban irányadó értékhatároknak a tízszeresükre felemeléséről rendelkezik. A felemelést itt sem lehet egészen egyenlő aranyban végrehajtani, amennyiben aggályosnak látszik a községi bíróság rendőri büntető bírósági hatáskörének alapjául megállapított Összeget negyven koronáról négyszáz koronára felemelni. Nem látszik ugyanis kívánatosnak, hogy a községi bíróság ily hatásköre a tízszeresig kiterjesztessék, hanem indokoltnak mutatkozik, hogy megmaradjunk azok között a keretek között, amelyeket a polgári peres és nem peres eljárás egyes szabályainak ideiglenes módosításáról szóló 3.329/1920. M, E. számú rendelet vont meg. Minthogy ennek a rendeletnek 1. §-a a községi bíróság hatásköre tekintetében az értékhatárt kétszáz koronában állapította meg a polgári perekre nézve, amelyekben pedig csupán vagyonjogi viták kerülnek eldöntésre, nem volna indokolt ezt az értékhatárt a vagyonjogi szempontokon túlmenő jelentőségű büntető ügyekben magasabb összegben megállapítani; Ehhez képest a javaslat úgy rendelkezik, hogy a községi bíróságnak a mezőrendőri ós az erdei kihágásokra vonatkozó rendőri büntető bírósági hatáskörére nézve megállapított negyven korona értékhatár (1901 : XX. t.-c. 15. §-a) kétszáz koronára emeltetik fel. A többi értékhatárra nézve azonban indokoltnak látszik, hogy az emelés egyöntetűen az eddigi értékhatár tízszereséig történjék. Ehhez képest a javaslat tízszeresére kívánja felemelni az 1901 : XX. t.-c. 17. §-ában a büntetőparancs" kibocsátásának ^feltételéül megállapított harminc korona értékhatárt ós az 1897 : XXXIV. t.-c. 28. §-a s az 1901 :XX. t.-c. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a .rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában kibocsátott 65.000/1909. B. M. sz. rendelettel (Rbsz.) megállapított értékhatárokat. így a rendőri büntetőbíróság elsőfokú ítélete ellen öt koronában, másodfokú ítélete ellen pedig harminc koronában a fellebbezés korlátozása tekintetében megállapított értékhatárt (Bbsz. 177. §.), úgyszintén a kihágásból eredő kártérítési követelésnek a rendőri büntető eljárás során érvényesítésére nézve egyes törvényekben (például 1907 : XLV. t.-c. 62. §.), valamint általában is a rendőri büntető eljárás szabályaiban megszabott száz . korona értékhatárt (Rbsz. 43. §.) tízszeresére kívánja a javaslat felemelni. II. A pénzbüntetések és pénzbírságok mértékének felemelése. A 4. §-hoz. Altalános érvényű szabály a Btk. területén, hogy a pénzbüntetés akár mint önálló büntet.és, akár mint főbüntetés két koronától nyolcezer koronáig szabható ki (Btk. 26. §.) és behajthatatlansága esetében két koronától húsz koronáig terjedő összeg helyett egy napi szabadságvesztésbüntetésre változtatható át (Btk. 53. §.), a Kbtk. területén pedig, hogy a pénzbüntetés legkisebb összege egy korona (Kbtk. 17. §.) s a legmagasabb összege aszerint, Az 1920. évi február hő 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai, IX» kötet. 33