Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-297. Törvényjavaslat a büntetőtörvényekben és egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés és pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről

â58 297. szám. hogy a kihágás jogforrása törvény, miniszteri rendelet, törvényhatósági vagy városi szabályrendelet, hatszáz, kétszáz, száz, illetve negyven korona (Kbtk. 16. §.). A-Budapest fővárosi.rendőrségről szóló 1881: XXI. t.-c. 8. §-a alapján kiadott rendelet megszegése pedig száz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntethető. Ezek között a keretek között helyezkednek el mind a Btk. ós a Kbtk. »Második részében-< meghatározott egyes bűncselekményekre kiszabható pénzbüntetések legkisebb és legmagasabb összegei, mind az 1920. év előtt alkotott egyes törvények büntető rendelkezéseiben megállapított pénzbüntetések is. Ugyanezekhez a keretekhez simulnak, mert ezeket a mértékeket és pénzünk háború előtti értókét tartották szem előtt azok a jogszabályok is, amelyek alapján egyes vétségeket a polgári bíróságok pénzbüntetéssel sújthatnak, nemkülönben azok a jogszabályok, amelyek az erdőrendószeti áthágásokra állapítanak meg pénzbüntetést vagy amelyek alapján rendbüntetésül vagy fegyelmi büntetésként pénzbüntetés vagy pénzbírság szabható ki. Ezek az összegek pénzünk elértéktelenedése következtében sem az igazságos megtorlás, sem a megelőzés szempontjából eléggé hatályosaknak nem tekinthetők. Az általános indokolásban más érintett okból ezeknek az összegeknek a tízszeresükre felemelése mutatkozik szükségesnek és megfelelőnek Nem* kívánt a javaslat kiterjeszkedni természetesen azokra a jogszabályokra, amelyek már számoltak pénzünk elértéktelenedésével, vágj amelyeknél az összeg kiszámítása oly tényezőktől. van függővé téve, amelyekre a pénz értékének hanyatlása az említett szempontból nincs befolyással. Ide tartoznak elsősorban az 1920. évben és az azóta alkotott törvények (pl. 1920:111. és XV. törvénycikk) és az 1916: IV. t.-c. 6. §-ában ós az ennek alapján kiadott rendeletekben megállapított pénzbüntetések. Az 1920. évben s az azóta alkotott törvények ugyanis .már módot nyújtanak magas összegű pénzbüntetés kiszabására s a kihágások tekintetében általános érvényű, fentebb érintett szűk keretet messze túlhaladja a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján az 1916 : IV. t.-c. 6. §-a értelmében kétezer koronáig kiszabható pénzbüntetés, amelynek felemelése a kivételes háborús jogrendezés fokozatos megszűnésének korában egyébként sem látszik indokoltnak. Azok közé a jogszabályok közé, amelyek a pénzérték csökkenése ellenére is alkalmat nyújtanak a mai viszonyoknak megfelelő összegű pénzbüntetés vagy- pénzbirság kiszabására, tartoznak ama rendelkezések, amelyek szerint az egyes esetben kiszabandó pénzbüntetés vagy pénzbírság százalókban vagy hányadban van kifejezve, vagy a kártól vagy a jogtalan nyeieségtől függ, végül a jövedéki kihágásokra vonatkozó jogszabályok. Az 5. és 6. §-hoz. Az 5. §. a Btk. 53. §-ának l.

x és 2. bekezdése helyébe, a 6. §. pedig a Kbtk. 22. §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe új rendelkezések felvételét javasolja. A pénzbüntetés összegének tízszeresre emelése következtében ugyanis nem maradhat meg a pénzbüntetés átváltoztatásának sem az a kulcsa, amelyet a Btk. 53. §-a, sem pedig az a kulcsa, amelyet a Kbtk. 22. §-a állapít meg. Hogy a helyes arány megmaradjon, tízszeresre kell emelni azt az öszszeget is, amely az átváltoztatásnál egy napi - szabadságvesztósbüntetésnek