Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről
, : , ; . . _ 254. szám. 411 esetében kiszabandó pénzbüntetéseket részletesen szabályozza. Megállapítja a szénjogi térilleték fizetési módját, esedékességét és fennállásának tartamát (4. §.), az előírás, nyilvántartás ós behajtásra vonatkozólag pedig a bányamértékilleték tekintetében megállapított eljárás megfelelő alkalmazását rendeli el (14. §.). 4. Meg kell itt még emlékeznem a most tervezett új bányailleték rendszeresítésének várható pénzügyi eredményéről. A bányahatóságok által legújabban eszközölt adatgyűjtés eredménye szerint a békeszerződés szerinti csonka Magyaroszágon a földbirtokossal kötött adásvételi és haszonbérleti szerződésekkel a kő szénkutat ás és kőszénbányaművelés céljaira 344.438 kat, hold terület van lefoglalva, mely után a jelen törvényjavaslat 1. §-ában meghatározott progressziv illetékkulcs szerint összesen 1,395.213 K szónjogi területek volna kirovandó. A holdankénti átlagos díjtétel 4*06 K, ami azt mutatja, hogy az egyes vállalkozók által többnyire nagyobb területek vannak lefoglalva. A kimutatott 344.438 kat. holdnyi összterület 73 vállalkozó között oszlik meg; egy vállalkozóra esik átlag 4.718 kat. hold. De az adatgyűjtést eszközölt bányahatóságok a kihozott eredményhez azt a megjegyzést fűzik, hogy a kimutatások hiányosak, mert az adatgyűjtő hatóságoknak nem állott módjában az összes létező szénjogi tér foglalásokról pontos és megbízható adatokat beszerezni. így pl. nincsenek számításba véve a* mátraaljai és a cserháti újabban felfedezett nagy kiterjedésű lignit szónvonulatok mentén a múlt évben megkezdett és még most is folyamatban lévő nagyarányú tórfoglalások ós sok más oly korábbi, valamint az adatgyűjtés utáni szénjogi térfoglalás, melyek majd csak a törvényes bejelentési kötelezettség életbe lépése után fognak felszínre kerülni. Mindezekre való tekintettel, valamint számolva azzal a körülménnyel is, hogy a szénjogok birtokosaira háramló illeték-teher több ilyen szónjogi térfoglalás felhagyását fogja maga után vonni, a szénkutatási és szénbányaműveleti célokra szerződésileg lefoglalt s a jelen törvény határozmányai szerint szénjogi területek tárgyát képező területek nagyságát a legpesszimisztikusabb számítás mellett is legalább kereken 300.000 kat. holdra tehetjük, mely után a 4 K átlagos díjtétellel számítva kereken 1,200.000 K-t kitevő évi összeg irányozható elő a jelen törvényjavaslatban foglalt szónjogi területek címén. > Abban a feltevésemben, hogy a csonka Magyarorságban a szénbányászat céljaira szerződésileg lefoglalt területek nagyságát legalább 300.000 kat. holdnak vehetjük, a fentebbi adatokon kívül az e tárgyban 20 évvel ezelőtt bányatörvény-előkészítési célra törtónt adatgyűjtés eredménye is támogat. Eszerint 20 évvel ezelőtt az országbírói értekezlet kőszénhatározmányainak hatályossága területén a földbirtokosi szénjog szerződésileg 602.784 kat. hold területen volt vállalkozókra átruházva, amiből 515.190 kat. hold a békeszerződés szerint a magyar impérium alatt megmaradó országrészre esik. Pedig a bányahatóságok akkor is hiányosnak jelezték az adatgyűjtés eredményét. Mindezeknél fogva, mondhatjuk, túlságosan óvatosak vagyunk akkor, amidőn a kontemplált szónjogi tériüeték tárgyát képező lefoglalt és bejelentés alá kerülő területek összkiterjedósét 300.000 kat. holdnak vesszük. Fentebb már utalás törtónt arra, hogy a létező két bányailletók, u. m. a bányamértékilletók és a zártkutatmányi felügyeleti illeték címén befolyó állami bevétel a megcsonkított Magyarországon évi 700.000 JK-nál nagyobb összeggel nem irányozható elő, holott a bányászati közigazgatás évi összes 1 52*
