Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről

412 254. szám. költsége a jelenlegi drágasági viszonyok között a békeszerződés szerinti Magyarországon a 2 millió koronát meg fogja haladni. A háromféle bányailleték címén várható összbevétel tehát egyelőié még nem is fedezné teljesen a bányászati közigazgatás költségeit; de miután egyrészt a szénbányászat céljaira szerződésileg lefoglalt területek összkiterj édesét túlzott óvatossággal állapítottuk meg, s miután másrészt pénzügyi helyzetünk várható javulása a bányászati közigazgatás költségeinek nagyobb mérvű apadását fogja előidézni, joggal számíthatunk arra, hogy a most tervezett szénjogi térilleték életbeléptetésével nemcsak módunkban lesz a bányászati közigazgatás költségeire kellő fedezetet teremteni, hanem végeredményben a bányailletékek költségvetési címénél még felesleg is fog mutatkozni. II. Részletes indokolás. Ä0 1. §-hoz. Meghatározza a szónjogi területek mibenlétét, tárgyát, az illeték kiszabásánál alkalmazandó progresszió mórtékét, illetve az öt lépcsőfokra tagolt illetékrendszerben az egyes fokozatok érvényesülésének keretét. A törvényjavaslatnak az 1. §-ban foglalt alapvető rendelkezését az általános indokolás minden szempontból közelebbről megvilágítja. A 2. és 3. §-okhoz. Ezek a szakaszok arról szólanak, hogy kit terhel az illeték lefizetésére vonatkozó kötelezettség. A telektulajdonual kapcsolatos szénjogok átruházását tárgyazó jogügyleteknél mindenütt két személy szerepel, u. m. a földbirtokos és a jogszerző bányavállalkozó. Az ügy természetéből következik, hogy a szénjogi területekkel mindenkor csak a jogszerző váüalkozót lehet megterhelni, mert hisz a jelen esetben egy új bányailletékről van szó, melynél a jogalanyt éppen úgy, mint a másik két bányaületóknél, csak a bányavállalkozás körében lehet keresni. Magával a telektulajdonossal szemben az ő ingatlana után még abban az esetben sem lehet helye szónjogi területek kirovásának, ha ő a saját telkén bányászati kutatással foglalkoznék is. Hogy miért nem terhelhető meg a telektulajdonos szénjogi térilletékkel még ebben az esetben sem, az általános indokolás ezt a kérdést is kellő világításba helyezi. A 4. §-ho2. Az általános indokolásban már kifejezést adtam annak, hogy a szénjogi térilleték, mint új bányaületók, jogi szabályozásánál lehetőleg igyekeznünk kell a meglévő , bányailletékek törvényes rendjéhez alkalmazkodni. Arra is rámutattam az általános indokolásban, hogy ez az új illeték, habár tárgyánál,