Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről

410 254. szám. maga is részt vesz-e a bányavállalatban vagy sem, a szógjogi területek szempontjából teljesen közömbös. Ha a saját telkén kutató földbirtokost magát is megakarnók kutatási területekkel terhelni, ezt csak úgy tehetnők, ha változtatnánk a szénbányászat mai jogrendszerén, jelesül, ha új bányajogi intézményként külön szénbányászati zártkutatmányt rendszeresítenénk a törvényben s annak megszerzését a telektulajdonosra nézve is kötelezővé tennők. Ám de ez alkalommal nem lehet feladatunk, hogy bányajogunk meglévő rendszerét így incidentaliter egy nem is bányajogi, hanem illeték-ügyi törvényalkotás keretében megbolygassuk. Ez alkalommal nem teszünk egyebet, csak intézményesen beleillesztjük tételes bányajogunk rendszerébe az új szénjogi területeket. Ily irányú törvényalkotás mellett pedig ezt az új illetéket magára a kutató telektulajdonosra a már előadottaknál fogva kiterjeszteni nem lehet. Különben is a legritkább esetek közé tartozik, amidőn maga a földbirtokos folytat saját ingatlanán szénbányaművel etet, a szénjogi térilleték alkalmazásának a földbirtokossal szemben való mellőzése tehát ezen új bányailleték pénzügyi eredményének kialakulására nem fog érezhető befolyást gyakorolni. 2. A szónjogi területek tárgya az átruházott földbirtokosi kőszónjogosúltság, mely az illeték szempontjából annak a területnek nagyságában nyer kifejezést, amelyre nézve a. szénjogosultság átruháztatott. Hogy van-e a lekötött területen szén, hogy a vállalkozó végez-e ott bányászati munkálatokat, hogy teljesít-e a telektulajdonosoknak a jogátruházás fejében ellenszolgáltatást vagy sem, mind oly körülmények, melyek az illetékezés szempontjából teljesen közömbösek. S ez a bányászati kutatásra rendszeresített illetékeknél nem is lehet másképen. A szabad ásványokra vonatkozó kutatási tórfoglalásoknál is így van ez. Aki ott kutatási célra a kizárólagosság biztosításával nagyobb területet akar lefoglalni, annak annyi zártkutatmányt kell bejelenteni, amennyi a lefoglalni szándékolt terület teljes befedéséhez megkívántatik és mindegyik zártkutatmány után meg kell fizetni a törvényes felügyeleti illetéket. Itt is közömbös, hogy van-e a kutatási területen bányaásványelőfordulás ós hogy végez-e ott a zártkutatmányos kutatási munkálatokat. És itt, illetve ebben a vonatkozásban úgyszólván magától tűnik szembe a tervezett szénjogi térilletéknek bányászati ós közgazdasági szempontból mutatkozó azon értékes előnye, hogy az életbe léptetendő állandó illetékfizetési kötelezettség a lefoglalt terület mielőbbi átkutatására fogja ösztönözni a vállalkozót, mert a kirótt állandó illetéktől csak úgy szabadulhat, ha a lefoglalt területet felhagyja, felhagyásról azonban egészséges vállalkozás mellett önként érthetőleg csak ott ós csak annyiban lehet szó, ahol és amennyiben az illető terület meddő volta már szakszerű megállapítást nyert. 3. Minthogy a szén jogosultság megszerzése tárgyában kötött szerződések rendszerint csak akkor kerülnek a bányahatóság elé, ha a fél azok alapján kutatási engedélyért, vagy bányaadományozásért folyamodik, a most kontemplált új bányaületók magával hozza annak a szükségességét, hogy az úgynevezett szénszerződéseknek a bányahatóságnál a szónjogi térilleték kiszabása szempontjából leendő bemutatása tekintetében szigorú törvényes kötelezettséget állapítsunk meg s az ide vonatkozó törvényes rendelkezést megfelelő nyomatékos büntetési sanctióval lássuk el. Erre való tekintettel a törvényjavaslat a 6—12. szakaszokban a bejelentést, annak bányahatósági elintézését és a bejelentés körüli mulasztás