Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről
254. szám. 407 láttamozást nem* igényel. A bányahatóság az ily szerződésről csak akkor szerez tudomást, ha a vállalkozó kutatási engedélyért, vagy szénfeltárásra bányaadományozásért folyamodik és a földbirtokosi belegyezés igazolásául i a kötött szerződést bemutatja. Az ily szerződések többszőr egy ós ugyanazon vállalkozás érdekében nag3^obb területeket, egész községi határokat, néha több szomszédos községi határt is kötnek le a szénkutatás és szónbányaművelés céljaira. Természetesen gyakorsa előfordul, hogy az ily szónjogi térfoglalás nem komoly bányászati célzattal, hanem spekulációra történik. Az ezidőszerint lefoglalt szónterületeknek aránylag csak kisebb részében folyik effektiv bányaművelés, a nagyobb rész lefoglalása vagy egyes bányavállalatok részéről a verseny lehető korlátozásának célzatával történt, vagy pedig nem komoly vállalkozók kezében a komoly bányaművelést megnehezítő üzérkedési célzatokat szolgál. s A bányaszabadság körébe tartozó ásványoknál a bányaj ogi térfoglalás zártkutatmány ok bejelentésével történik, mely a jogosítvány területén belül a törvényileg kötelező kutatás kizárólagosságát biztosítja. Ott, ahol az ásványszén a telek tartozéka, a zártkutatmány ezen ásvány tekintetében jogi jelentőséggel nem bír. Itt a földbirtokosokkal való megegyezés, a szerződéses lekötés helyettesíti a zártkutatmányi térfoglalást. Amennyire helyén való és indokolt a bányaszabadság körébe tartozó ásványok kutatásának biztosítására irányuló zártkutatmányi térfoglalás oknál a felügyeleti illeték, ép úgy s helyén való az egyenlő elbánás elvéből folyó . . az a követelmény, hogy a vállalkozók a szénkutatás és szén bányaművelés céljaira szerződésileg lekötött területek után is megfelelő szónjogi térilletéket fizessenek. Mert a bányászatra vonatkozó állami felügyelet szempontjából teljesen közömbös, hogy a banyahatósági felügyelet alá eső kutatás zártkutatmány ban, vagy szerződésileg lefoglalt területen folyik-e, s mert a bányászathoz fűződő gazdasági érdekek a szónjogi szerződéses tórfoglalásokkal szemben ugyanazokat a követelményeket támasztják, sőt az ásvány szén elsőrendű közgazdasági jelentőségére való tekintettel még fokozottabb mértékben, mint a szabad ásványokra vonatkozó zártkutatmányokkal szemben. Másszóval indokolt ós teljesen jogos követelmény, hogy a zártkutatmány osok mellett az átruházott kőszénjogok alanyai is hozzájáruljanak a bányászatra vonatkozó állami felügyelet költségeihez. Közérdekű követelmény továbbá itt is> hogy az üzérkedési célzatú térfoglalásokat, úgyszintén a szénbányászat túlságos koncentrációjára vezető és a szabad versenyt lehetetlenné tevő, igen messzemenő, túlzott területi lekötéseket lehetőleg megnehezíteni iparkodjunk, aminek egyik kétség kívül célirányos eszközét láthatjuk a szerződéses szónjogosultságok megfelelő állandó illetékkel való megterhelésében. Sőt tekintettel a szónbányászat körében helyenkint tapasztalható igen » nagyarányú térfoglalásokra helyén levőnek találtam, hogy a szónjogi területek jogi szabályozásánál a bányamórtók-illetékektől ós a zártkutatmányi felügyeleti illetékektől eltérőleg a progresszív rendszer alkalmazását hozzam javaslatba, még pedig akként, hogy a lefoglalt területek nagyságához mérten öt illetéki fokozat legyen megállapítva, jelesül 200 kat. holdig terjedő térfoglalásnál holdankint 1 K legyen a díjtétel, 200—500 kat, hold közötti térfoglalásnál holdanként 2 K, 500—l.OÖO kat. holdnyi térfoglalásnál holdan-